language

Kulcsszavak:

Intézmények:

Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) highlight_off

Kapcsolódó szervezetek:
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4]  Oldalak:   1

Utánajártunk: így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

A felderítetlen Elios-ügy

Bűncselekmény hiányában október végén megszüntették a nyomozást a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyben. Ez az az ügy, amelyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 35 közvilágítási pályázatnál visszaélések gyanújára, 17 esetében szervezett csalási mechanizmus nyomaira bukkant. Ráadásul túlárazott díjakért dolgozott az Elios az önkormányzatoknak.

A rendőrség egyszerűen nem lát bűncselekményt az ELIOS-ügyben

Vizsgálták, kutatták, de nem tudták bizonyítani az OLAF megállapításait – jelentette be az Országos Rendőr-főkapitányság. Orbán Viktor veje most megnyugodhat.
Találatok: [4]  Oldalak:   1