language

Intézmények:

Belügyminisztérium (BM) highlight_off

Kapcsolódó szervezetek:

Lapok:

Népszava highlight_off

Belügyminisztérium (BM)

A Belügyminisztérium (rövidítése: BM) a közigazgatási struktúra egyik minisztériuma, országos illetékességű költségvetési szerv. A Belügyminisztérium élén 2010 óta Pintér Sándor belügyminiszter áll.

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [27]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

A kormánytól 16 mrd Ft-os ingatlanvagyont és több milliárdos működési támogatást kapó lakásalap végre elárulta

Alig száradt meg a tinta a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több ezer ingatlanának ingyenes átadását biztosító szerződésen, máris emelte a lakások bérleti díját az MR Közösségi Lakásalap 5,1 százalékkal. Majd idén márciusban újabb 14,5 százalékkal. Azért ennyivel, mert a „törvények és az általános szerződési feltételek az inflációval megegyező díjemelésre adtak lehetőséget az első két évben” – hívta fel erre még az átvételkor a figyelmet Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke. (A két év idén lejár.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke akkor ezt azzal toldotta meg, hogy tudatosítani kell a bérlők számára, hogy pontosan mennyi is az ingatlan valós fenntartási költsége és abból milyen jogcím okán kapnak kedvezményeket, lévén az „ingyennek nincs értéke”. (Az MR Közösségi Lakásalap ennek a két szervezetnek a közös teremtménye.) Majd mindketten azt bizonygatták, hogy a lakásalap „fő célja a lakhatás biztosítása”, illetve „nem lakásban gondolkodnak, hanem élethelyzetben”.

Fizetésképtelenséget jelentett az Országos Roma Önkormányzat

Bejelentettem az Országos Roma Önkormányzat teljes ellehetetlenülését és fizetésképtelenségét – nyilatkozta lapunknak Lakatos Oszkár, az ORÖ elnöki teendőket ellátó általános elnökhelyettese. Elmondása szerint – bár ez eddig nem került nyilvánosságra – erről már július 21-én tájékoztatta Fülöp Attilát, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárát, később pedig újabb levelet küldött.

Itt az ítélet, több mint félmilliárdos támogatást kell visszafizetnie az Országos Roma Önkormányzatnak

A Fővárosi Törvényszék ítélete arra kötelezi az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ), hogy fizessen vissza a Belügyminisztériumnak, mint az Emberi Erőforrások Minisztériuma jogutódjának 527 100 000 forint még 2016-ban folyósított támogatást, annak ügyleti és késedelmi kamatait, valamint a perköltséget, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a korábban feljegyzett eljárási illetéket - írja a tárca az MTI-nek küldött tájékoztatásában.

Nem menesztik az ügyészt, aki Schadl Gy. és Völner P. segítségével soron kívül tehetett végrehajtói szakvizsgát

Nem mozdítják el a hivatalából Bodnár Bencét, azt az ügyészt, aki a Schad-Völner-ügy nyomozati anyagának a tanúsága szerint korábban felsőbb hatalmak segítségével tehetett végrehajtói szakvizsgát. Bodnár Bence a Belügyminisztérium volt helyettes államtitkáraként dolgozott. Nemrég a Telex nyomán írtuk meg, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, egy belügyi „fontos ember” és egy meg nem nevezett parlamenti kabinet munkatársa is telefonált a korrupcióval vádolt Schadl-Völner párosnak, hogy soron kívül végrehajtói szakvizsgát tehessen. Polt Péter 2022 decemberében nevezte ki ügyésznek, Sorsáról a Demokratikus Koalíció politikusa, Vadai Ágnes tett egy kérdést, azt firtatva, „meddig lehet ügyész Pintér Sándor volt titkárságvezetője, aki Völner Pál és Schadl György közbenjárásával soron kívül tehetett végrehajtói szakvizsgát 2021 októberében”, amire Polt Pétertől a következő válasz érkezett.

Pintér Sándor nem vizsgáltatta a botrányos szoftverbeszerzéseket

Hiába a nemzetközi botrány, a Belügyminisztérium nem rendelt el belső ellenőrzést a Microsoft-ügyben.

Titkolja Pintér Sándor, hány nyomozás indult a választások kapcsán

Hiába kérdezték a belügyminisztert, nem felelt - államtitkára pedig háromszor hárította a kérdést. Visszapattant Pintérről a fiktív lakcímmel szavazó ukránokról szóló felvetés is.

Belügyes biznisz: százmilliókkal drágul a mentőbeszerzés

Összesen 3,4 milliárdért építhet mentőautókat a belügyi tárcához kötődő vállalat – drágábban, mint ahogy az OMSZ eredetileg tervezete. Az egyik beszállító cégben érdekelt a belügyminiszter is.
Találatok: [27]  Oldalak:   1 2 3   >  >>