K-Monitor Adatbázis

2015 januárjában Hadházy Ákos, az LMP korrupciós szakszóvivője komoly vádakat fogalmazott meg az Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ) szemben: állítása szerint a cigány munkanélküliek álláshoz jutásának segítésére szánt összegeket az ORÖ felelőtlenül, az eredeti célnak nem megfelelően költötte el. Hadházy később további ügyeket hozott nyilvánosságra, melyben az ORÖ és a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) közösen, az államreform uniós program keretéből költött el látható eredmény nélkül százmilliókat roma felzárkóztatási anyagokra.

A Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet 2014 márciusában alakult, elnökének pedig Farkas Flóriánt, a szövetkezet konzorciumi vezetője, az ORÖ akkori elnökét választották. A szövetkezet mintegy ötmilliárd forintnyi uniós forrást használhatott fel roma származású munkanélküliek álláshoz segítésére, ebből végül 1,6 milliárdot használt fel. A pénzből - sajtóértesülések szerint - kétszázmillió forintért irodaházat vásároltak a Gellérthegy utcában, valamint tíz használt gépkocsit vettek bérbe fél évre, darabonként közel hárommillió forintért. De beszerzésre kerültek még irodabútorok (bruttó 31 millió) és informatikai eszközök (bruttó 21 millió) is, továbbá 26 millió ment el irodafelújításra, valamint két tanulmány is íródott, az egyik 19, a másik 31 millióért

Hadházy Ákos kijelentlsei nyomán az ORÖ tizenkét képviselője rendkívüli gyűlést hívott össze, hogy kezdeményezzék az önkormányzat gazdálkodásának átvilágítását, ám az ülésen szinte csak a tizenkét összehívó jelent meg, így a gyűlés döntésképtelennek minősült. A képviselők ezután felkeresték a gellérthegy utcai irodaházat, hátha ott több információhoz jutnak a Híd a munka világába szövetkezet pénzügyeiről, ám az irodába nem sikerült bejutniuk. A tisztázatlan költések ügyében Polt Péter legfőbb ügyész 2015 februárjában büntetőeljárást kezdeményezett a Híd a munka világába szövetkezet programjával kapcsolatban, a Fővárosi Főügyészség pedig feljelentés-kiegészítést rendelt el, amivel a NAV bűnügyi nyomozóit bízták meg. 

Ezzel párhuzamosan más büntetőeljárások is folynak a kisebbségi szervezetnél. Hivatali visszaélés miatt hat személyt gyanúsítottak meg, a gyanúsítottak közt van az ORÖ egyik elnökségi tagja is. A szóban forgó eljárás 2016. év elején indult, miután egy januári sajtótájékoztatón a roma önkormányzatban lejátszottak egy hangfelvételt, amelyen elhangzott, hogy Farkas Flórián legalább hat képviselővel kötött féléves időtartamra „munkaszerződést” havi 350 ezer forintos fizetéssel. Farkas cserébe azt várta el, hogy az érintett képviselők az azóta már lemondott elnökkel, Hegedüs Istvánnal szemben politizáljanak. Arra még nem derült fény, hogy milyen forrásból származik a cigány politikusoknak ígért fizetség, illetve hogy közpénzt érint-e. A Romnet cikke szerint október elején több megyében is egyszerre tartottak házkutatást az adónyomozók az ORÖ volt irodáiban. Ezeket többnyire cigány önkormányzati képviselők üzemeltették, egyes esetekben a saját ingatlanjukban. A szabálytalanul működtetett irodákért havi 450 ezer forintot vettek fel a politikusok, ezt az adóhivatal költségvetési csalás miatt folytatott nyomozásban vizsgálja.

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.