K-Monitor Adatbázis

Habony Árpád (Budapest, 1968. január 1.) magyar vállalkozó, politikai tanácsadó, 2006-tól Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója. 2022-ben az ország 12. legbefolyásosabb embere volt. Kétszer volt házas: első felesége Kaminski Fanny újságíró, Orbán Viktor sajtósa, videósa, második felesége Kapócs Zsóka modell, műsorvezető volt.

Miután Habony a 2010-es években számos vitatott ügyben érintett lett, Orbán Viktor tagadta, hogy hivatalos kapcsolat lenne a párt és Habony között. Ezzel szemben egyes fideszes politikusok vagy Tarlós István főpolgármester nem tagadták, hogy egyeztettek vele vagy tanácsot kértek tőle.

Habony 2015-ben Arthur J. Finkelsteinnel Nagy-Britanniában megalapította a Danube Business Consulting Ltd. politikai tanácsadó céget, melynek ügyvezetője –a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetői kinevezésééig– Lánczi Tamás, Orbán Viktor egykor beszédírója, a Figyelő főszerkesztője volt. Finkelstein 2017-es halála után a cég teljesen Habony tulajdonába került. A Danube Business révén Habony a V4 News Agency (V4NA) résztulajdonosa, ami egy szintén londoni székhelyű nemzetközi hírügynökség.

Habony Győri Tiborral közös cége, a Modern Media Group  Zrt. felelt a Lokál nevű lap kiadásáért, amiben főként kormányzati és a Szerencsejáték Zrt.hirdetései szerepeltek. Az MMG Zrt. 2019-ben beolvadt a Mediaworksbe.

2023 elején Habony tulajdonába került a Garinvest Zrt. harmada (a többségi tulajdonos továbbra is Garancsi István maradt), amely vállalathoz tartozik a Las Vegas Casino-csoport, ami öt fővárosi, valamint két online kaszinót működtet. Korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter volt Garancsi tulajdonostársa – ebben az időszakban kapott 2056-ig érvényes kaszinókoncessziót a csoport.

Nézz utána!

• Habony Árpád kapcsolati hálója az aHálón

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.