language

Kulcsszavak:

hirdetés highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [53]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6   >  >>

Polt Péter szerint a NAV nyomozhat a CÖF ellenzéket lejárató „háborúpártiak” kampánya miatt

A „Honnan volt 1 milliárd forintja a veszteséges Kövess minket 2022 Kft.-nek az ellenzéki politikusokat lejárató kampányra?” című kérdését feljelentésként értékeltem, azt a Nemzeti- Adó és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságához továbbítottam – írta Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselőnek az ügyben küldött – az ügyészségi portálon olvasható – válaszában. Azt még nem tudni, hogy a NAV már elrendelte-e a nyomozást, de a korábbi hónapokban az országot elárasztó „háborúpártiak” plakátok eredete egy, a múlt év végéig 300 milliós veszteséget termelő cégtől így is több, mint gyanús.

Diktálják a hirdetéseket: erővel betonozza be a kormány Garancsi Istvánt a fővárosi reklámbizniszbe

Tipikus NER-csapdát állított fel a Fidesz, majd amikor a fővárosnak mégis sikerült kihúznia belőle a lábát, fogta magát és erővel rácsapta – összegzi plasztikusan a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt reklám körüli felfordulást Baranyi Krisztina. A IX. kerületi polgármesternek hathatós szerepe volt abban, hogy a Fővárosi Közgyűlés májusi ülésén nem kapta meg a többség támogatását a városvezetés javaslata, amely 5+5 évre hasznosítási szerződést kötött volna a NER két oszlopos tagjának - Garancsi Istvánnak és Pintér Sándor volt államtitkárának - cégével.

Kicsúszott a NER markából a fővárosi lámpaoszlopok reklámbiznisze

Baranyi Krisztina Ferencváros független polgármestere ügyrendi felszólalásban kérte a pályázat eredménytelenné nyilvánítását. Egyrészt életszerűtlennek tartotta, hogy a két részfeladat kapcsán csak egy-egy pályázó szállt versenybe Budapest talán legértékesebb reklámhelyeiért, másrészt problémásnak találta a jelentkező cégeket is. Különösen a SYS IT Network Zrt.-t, amely annak a Sys IT Services Kft-nek a jogutódja, amelyet számlagyár működtetésével és 4 milliárd forintnyi károkozással vádolnak, még mindig letartóztatásban vannak a korábbi vezetői. Az ellenzéki politikus erősen kérdésesnek találja a cégnek a BKV informatikai rendszerének működtetésében való szerepvállalását is, mint ahogy a cég tulajdonosi körét is. Mint mondta: „ne engedjünk be egy ilyen terhelt céget a BKV informatikai üzemeltetése mellett egy másik területre is.”

Háromból 3 szelet milliárdos reklámtortát adott oda Budapest a NER-nek, és ennek még súlyos következményei lehetnek

Érvényesnek és eredményesnek nyilváníttatná a közúti lámpaoszlopok április elején kiírt pályázatát a fővárosi önkormányzat. Ezzel az ellenzéki városvezetés két NER-birodalmi vállalkozónak oszt ismét milliárdos lapot. Ami nem csupán a NER hizlalása miatt kellemetlen, hanem súlyos következményekkel járhat a jövő évi választásokat megelőző kampányban.

Csúnya fideszes harapófogóba kerülhet Budapest, NER-kézben maradhatnak a villanyoszlop-hirdetések

Kínos csapdahelyzetbe kerülhet a fővárosi önkormányzat: a fenyegető csőd árnyékában aligha hagyhatnak kihasználatlanul egy bevételi forrást, de cserébe egy NER-potentáttal kénytelenek üzletelni. Ráadásul ezzel a kontraktussal újabb évekre biztosíthatják a Fidesz közterületi reklámfölényét, miközben jövőre önkormányzati és EP-választást is rendeznek Magyarországon.

Egyre nagyobb értéke lesz Budapesten a köztéri reklámfelületeknek, de a főváros helyett inkább

Nem hajtanak egyetlen fillér bevételt sem Budapestnek a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő felszíni megállók utasváróinak reklámfelületei, és a hirdetőoszlopok is csak 65,6 milliót hoztak 2021-ben – válaszolta a városvezetés a Népszava közérdekű adatigénylésére. Mindez azt jelenti: a régen kötött szerződések alapján Budapest továbbra is keveset profitál a mind nagyobb reklámpiacból. Jól jár viszont Mészáros Lőrinc cégbirodalma és JCDecaux Hungary Zrt. A föld alatt lévő, már a BKV-hoz tartozó állomások – és a tömegközlekedési eszközök – hirdetési felületei viszont évi 580-614 millió bevételt hoznak. Árnyalja az összeg nagyságát az: a JCDecaux Hungary Zrt. egyszer már évi 1,7 milliárd forint is ajánlott, igaz, utóbb gyorsan vissza is vonta ezt.

Százmillióktól esik el évente a BKV, mégsem fut neki egy újabb reklámtendernek

Az állandósult csődközeli helyzet sem elég ösztönző erő a BKV-nak ahhoz, hogy ismét nekifusson egy újabb reklámtendernek. Holott 2021-ben azzal vonták vissza a felhívást, hogy "az eljárás valószínűsíthetően ismételten kiírásra kerül." Ám hiába pörögnek a hónapok, a főváros közlekedési cége nem bírja rászánni magát az újabb pályázatra. Sőt a közeljövőben sem készül erre. A Népszava kérdésére most is csak annyit válaszoltak: „egyelőre nem született döntés az új eljárás indításáról”.

Gigantmánia – Bekebelezi a Fidesz a plakátpiacot: az állam hirdet, a NER-háló kasszíroz

Egymást érik a köztereken a Fidesz kormányzati-politikai hirdetései, és nem csak a kampányban: ez is az elmúlt három Orbán-ciklus tanulsága. Az állandósult ellenzék- és Brüsszel-ellenes háborúban az állam szervezetei és vállalatai váltak a legnagyobb hirdetővé. Ez korábban nem volt így, az első Orbán-kormány húsz évvel ezelőtti leváltásakor még csak a harmadik helyig küzdötték föl magukat a központi költségvetés szervei. A szocialista–liberális kormányoknak módjukban sem állt piacot torzítani, nyakukon a Fidesz hideg leheletével.

Több eljárás, nagyobb bírság - Össztűz zúdult a budapesti pályáztatásokra

Kétszer több eljárást indított a fővárosi önkormányzatok ügyeiben a Közbeszerzési Döntőbizottság, amióta nem Tarlós István a főpolgármester. A Népszava által kigyűjtött adatok szerint az utolsó évben, amikor még végig Tarlós vezette a várost, a KDB 21 eljárást indított ebben a körben. A választások utáni első teljes évben pedig 42 procedúra érintette Budapest önkormányzatait és azok vállalkozásait. A nyilvánosan elérhető adatokból kiderül az is, hogy nem csak több eljárás indult, hanem vastagabban is fogott a KDB-tagok ceruzája mint korábban.
Találatok: [53]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6   >  >>