language

Személyek:

Mészáros Lőrinc highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Mészáros Lőrinc

Mészáros Lőrinc (Felcsút, 1966. február 24.) magyar vállalkozó, szállodatulajdonos, gázszerelő, a Puskás Akadémia labdarúgócsapatának elnöke. Első felesége Kelemen Beatrix, második felesége Várkonyi Andrea műsorvezető, riporter.

Közel 600 milliárdos vagyonával 2019 óta 1 év kivételével Magyarország leggazdagabb embere. Személye emiatt jelentős polémiát okoz a politikai és egyéb közbeszédben is, miután az eredetileg gázszerelő Mészáros szinte a semmiből lett néhány év alatt vagyonos: a 2010-es kormányváltást követően a Mészáros és Mészáros Kft. sorozatos állami megrendelései eredményeképpen évente duplázódott meg a vagyona és lett Felcsútnak, vagyis annak a községnek a polgármestere, ahonnan Orbán Viktor miniszterelnök is származik. Mindezért az is elhíresült róla, hogy valójában „Orbán strómanja”. Mészáros emiatt pert indított az Együtt párt ellen, amiért a párt politikusai többször „Orbán strómanjának” nevezték, azonban a pert elveszítette.

Mészáros cégeivel a 2019-2021 közötti időszakban a közbeszerzések 8,9%-át nyerte meg. Legnagyobb bevételű cége a vasútépítő és korszerűsítő profilú V-Híd Zrt. volt, amely a szintén Mészáros tulajdonolta R-Kord Kft.-vel együtt a Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítésében való részvételéről ismert.

Mészáros többségi tulajdonosa az MKB-t és a Takarékbankot magába olvasztó Magyar Bankholding (MBH) Nyrt. kereskedelmi banknak. További érdekeltségébe tartozik a Talentis Group Zrt., mely nemzetközi kiterjedéssel is rendelkezik: például megvette Horvátország legnagyobb alma- és nektarintermelő cégét, illetve egy boszniai cementgyárat is. Mészáros cégei révén befolyással bír továbbá az Atmedia Kft.-nél és a TV2 Zrt.-nél is - ez utóbbi a szerb és a szlovén médiát is megcélozta. Mészáros további jelentős érdekeltsége az Opus Global Nyrt. és a Tigáz.

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [165]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Mészáros Lőrinc egyik cége kiírt egy tendert, majd a másik megnyerte azt, ráadásul nem először

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPTESZ OPUS Zrt. legújabb autós tenderét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Kft. nyerte el – derül ki az Átlátszó cikkéből

Nem titkolózhat tovább az Orbán-kormány, négy év után teljes egészében ki kell adni a Mátrai Erőmű gyanús aktáját

Bár a kabinet féltve őrzi az addig Mészáros Lőrinchez tartozó szénerőmű négy évvel ezelőtti állami felvásárlásának titkait, a Kúria az ügyben hozott hatodik döntésként ezúttal végleg helyt adott Tóth Bertalan adatigénylésének.

Stadionra még mindig jut pénz, az építési stop ellenére a kormány 109 milliárddal költ többet az eddig ismertnél

Az első félévben a költségvetésből 159 milliárd forintot fizetett ki a kormány állami beruházásokra az erre kijelölt költségvetési fejezetből, vagyis úgy tűnik, van foganatja a tavaly májusban elrendelt beruházási stopnak, hisz ez a tavalyi összeg alig tizede. Ugyanakkor a folytatásban már nem lesz ekkora a spórolás: a parlament elvileg 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárd forinttal megemelte az előirányzatot, így a tervek szerint idén 689 milliárd forintot fizetnek ki.

Kicsúszott a NER markából a fővárosi lámpaoszlopok reklámbiznisze

Baranyi Krisztina Ferencváros független polgármestere ügyrendi felszólalásban kérte a pályázat eredménytelenné nyilvánítását. Egyrészt életszerűtlennek tartotta, hogy a két részfeladat kapcsán csak egy-egy pályázó szállt versenybe Budapest talán legértékesebb reklámhelyeiért, másrészt problémásnak találta a jelentkező cégeket is. Különösen a SYS IT Network Zrt.-t, amely annak a Sys IT Services Kft-nek a jogutódja, amelyet számlagyár működtetésével és 4 milliárd forintnyi károkozással vádolnak, még mindig letartóztatásban vannak a korábbi vezetői. Az ellenzéki politikus erősen kérdésesnek találja a cégnek a BKV informatikai rendszerének működtetésében való szerepvállalását is, mint ahogy a cég tulajdonosi körét is. Mint mondta: „ne engedjünk be egy ilyen terhelt céget a BKV informatikai üzemeltetése mellett egy másik területre is.”

Háromból 3 szelet milliárdos reklámtortát adott oda Budapest a NER-nek, és ennek még súlyos következményei lehetnek

Érvényesnek és eredményesnek nyilváníttatná a közúti lámpaoszlopok április elején kiírt pályázatát a fővárosi önkormányzat. Ezzel az ellenzéki városvezetés két NER-birodalmi vállalkozónak oszt ismét milliárdos lapot. Ami nem csupán a NER hizlalása miatt kellemetlen, hanem súlyos következményekkel járhat a jövő évi választásokat megelőző kampányban.

Még építési engedélye sincs, de addig is mindent tálcán kap a NER-től az energiafaló debreceni akkugyár

Mészáros Lőrinc cége több mint 43 kilométer elosztóhálózatot, 93 transzformátorállomást létesítenek, 13 ezer új fogyasztási pontot kötnek be

Csúnya fideszes harapófogóba kerülhet Budapest, NER-kézben maradhatnak a villanyoszlop-hirdetések

Kínos csapdahelyzetbe kerülhet a fővárosi önkormányzat: a fenyegető csőd árnyékában aligha hagyhatnak kihasználatlanul egy bevételi forrást, de cserébe egy NER-potentáttal kénytelenek üzletelni. Ráadásul ezzel a kontraktussal újabb évekre biztosíthatják a Fidesz közterületi reklámfölényét, miközben jövőre önkormányzati és EP-választást is rendeznek Magyarországon.

Döntött a bíróság, mégis ki kell adni az adatokat az MVM-Mészáros ügyben

Az elsőfokú bíróság a héten, megismételt eljárásában is úgy ítélte meg, hogy az MVM tulajdonosi jogait gyakorló miniszternek – jelen esetben az energiaügyi tárcát vezető Lantos Csabának – Tóth Bertalan megkeresésére 15 napon belül kitakarás nélkül ki kell adnia az állami energiacsoporttal kapcsolatos, 2019-es és 2020-as tulajdonosi határozatokat – tudtuk meg az MSZP frakcióvezetőjétől.

A Mészáros Lőrinc-féle OPUS-on nem fog a válság: 34 milliárdos nyereséget zsebelt be tavaly

Közzétette a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján 2022. évi, a nemzetközi beszámolási szabvány (IFRS) szerinti egyedi és konszolidált éves jelentését a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő OPUS GLOBAL Nyrt. A felcsúti Mark Zuckerberg vállalatcsoportja tavaly átlépte az 1000 milliárd forintos mérlegfőösszeget, jelentősen növelte árbevételét, és a gazdasági nehézségek közepette is megőrizte eredményességét. Az energiaválság sújtotta világpiaci környezetben csaknem megduplázta nettó árbevételét és üzemi eredményét, a teljes átfogó eredménysoron pedig 22,2 milliárd forint nyereséget ért el - közölte a társaság szerdán az MTI-vel.

Az Orbán-kormány nem tett le végérvényesen a Fertő tavi beruházásról

A Győri Törvényszék ugyanis új környezetvédelmi engedélyezési eljárásra kötelezte az illetékes kormányhivatalt a 45 milliárd forintosra tervezett, de pénzhiány miatt tavaly nyáron ideiglenesen leállított, sokak által bírált projektben.
Találatok: [165]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>