K-Monitor Adatbázis

Éppen azt az állami iskolát venné át a Gábor Dénes Egyetem a Klebelsberg Központ felügyelete alá tartozó Közép-Budai Tankerülettől, ahol a központ elnöke, Hajnal Gabriella jelenleg is tanít óraadóként. Az egyetemet fenntartó alapítvány vezetője az egyik cége nevében szeptemberben írt alá egy kétmilliárd forintos laptopbeszerzési szerződést Hajnallal együtt. A Klebelsberg Központ csak annyit árult el, hogy az egyetem kereste meg a tankerületet a fenntartóváltás szándékával, amit a Hegyvidék fideszes polgármester is kritizál a tandíjas tervek miatt.

A Klebelsberg Központ szeptember végén hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a KRÉTA moduljainak terméktámogatására. Nem volt nagy izgalom: a szoftver kizárólagos jogai miatt csak annak kifejlesztőjét hívták meg a tenderre. A megbízást természetesen el is nyerte a cég, amelynek tulajdonosa Palkovics László ex-miniszter barátja. A szerződés értelmében a vállalkozás 2025 január végéig nettó 3,7 milliárd forint közpénzt kap a KRÉTA-modulok óvodákban és nem állami fenntartású köznevelési intézményekben történő kötelező bevezetése kapcsán. Az ügyben a Közbeszerzési Hatóság megállapította, hogy az államnak köszönhetően a KRÉTA gyakorlatilag kiirthatatlan a közoktatásból, és nincs más, reális alternatívája.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a digitális oktatásban használható, felhő alapú tananyagszerkesztő rendszert szeretne bevezetni. Ennek érdekében júniusban közbeszerzést írt ki, amit október végén három ajánlattevőből az eKréta Zrt. nyert meg. A cég működteti a közoktatásban kötelező KRÉTA rendszert, a tulajdonosa pedig Fauszt Zoltán, aki régi jó barátja Palkovics László ex-miniszternek.

Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.

A KRÉTA szülői felületén jött néhány rendszerüzenet az elmúlt hetekben. Arról azonban senki nem szólt semmit, hogy feltörték a rendszert, és a hekkerek hozzáférhettek a diákok, szülők, tanárok és intézmények minden adatához. A rendszert kötelező használni a közoktatásban, és az üzemeltető cég az elmúlt években 36 milliárd forint közpénzt zsebelt be a működtetéséért. A sikerhez talán annak is köze van, hogy a cégtulajdonos Fauszt Zoltán jóbarátja Palkovics Lászlónak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a miniszter néhány napja történt lemondása hatással lesz-e az eKréta Zrt. állami megbízásaira.

A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi többmilliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak.

Csak nemrég üzemelték be a Kréta nevű digitális rendszert, de a fejlesztő újabb iskolai programra kapott csillagászati összegű megbízást.

Hadházy szerint a Klebelsberg Központ pofátlan hárítása arra enged következtetni, hogy az uniós százmilliók elszálltak a szélben, és olyan „fejlesztésekre” költött az intézményfenntartó egy rakás közpénzt, amelyeket évekkel a kötelező beüzemelés határidejének lejárta után is képtelenek használni.

A KRÉTA-t, azaz a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert másfél éve kezdték bevezetni a Klebelsberg Központ (KK) által fenntartott intézményekben, azonban már az sem teljesen világos, mi szükség is volt a rendszerre: az intézmények korábban is használhattak elektronikus naplót, és ezeknek a felületeknek a működését az évek során kiismerték a pedagógusok, a diákok és a szülők is.