K-Monitor Adatbázis

A 2014-ben kezdődött Öveges-program során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A támogatás törvénysértő felhasználására az OLAF (Európai Csalási Elleni Hivatal) is felfigyelt, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő pedig évekig tájékoztatta a nyilvánosságot a botrányos részletekről. A Miniszterelnökség vizsgálata súlyos szabálytalanságokat állapított meg, az NNI lepasszolta a nyomozást a NAV-nak, az pedig azóta is tologatja az ügyet. Sajtóhírek szerint a 14 milliárd forintos programból több száz millió forintot kellett visszafizetni az EU-nak a magyar költségvetésből, de a pontos összeget sem a Miniszterelnökség, sem az EMMI nem közölte.

Mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható és a büntethetőség is elévült, nem történt felelősségre vonás a Budapest Szíve Programmal kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által jelzett visszásságok miatt a magyar hatóságok részéről. Ez volt a nyomozás megszüntetésének indoka, a sajtóban megjelent hírek szerint azonban a kormány mégis fizetett az Európai Uniónak azért, hogy az ügy lekerüljön a napirendről. A büntetés pontos összegéről hiába érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, megkeresésünkre nem reagáltak.

Vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, hogy miért nem nyilvános az Elios-botrányt feltáró Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése. Az eljárás Tényi István bejelentése után indult. A fel- és bejelentéseiről ismert egykori Fidesz-tag azt kifogásolta, hogy a Miniszterelnökség nem hozta nyilvánosságra az OLAF jelentését az uniós finanszírozású közvilágítási tendereknél történt súlyos szabálytalanságokról.

Az uniós támogatásokra rátelepedett pénzszivattyú több ezer milliárdos hozamából szép summa csorog le a tendergépezet olajozott működését biztosító közbeszerzési tanácsadóknak is. A velük kötött többéves keretszerződések a választások után is lehetőséget adnak az eljárások Fidesz-barát irányban tartására.

Alig volt olyan ellenzéki önkormányzati képviselő, aki időben tudhatta, hogy a városa Tiborcz Istvánékkal akar közvilágítást fejleszteni. A képviselő-testületek többsége nem szavazhatott arról, hogy kivel szerződjön a település, ők csak az eredményhirdetés után szembesültek az Elios győzelmével. Vagy még akkor sem.

Feltöltötte Tapolca honlapjára az önkormányzat azt a szerződést, amelyet az Eliosszal kötöttek 2014. februárban a helyi közvilágítás megújításáról. A tapolcai projekt egyike annak a 35 közbeszerzésnek, amelyet az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) is vizsgált. Ráadásul a település által vállalt önrészt a Lázár János vezette Miniszterelnökség fizette ki.

Titkolózik az Elios-szal kötött szerződésekkel kapcsolatban a kecskeméti önkormányzat, ezért megmutatjuk, hogy mit írt a projektről az OLAF, az Európai Unió csalás elleni hivatala a jelentésében.

Bár hetek óta tart az Elios-botrány a 24.hu birtokába jutott OLAF-jelentés miatt, a kormány eddig egyetlen szóval sem jelezte, hogy a magyar adófizetők pénzéből is ráköltöttek közel egymilliárd forintot tizennégy gyanús közvilágítási projekt finanszírozására. A Miniszterelnökség ugyanis több önkormányzat önrészét kifizette, így nekik semmibe sem került a túlárazott lámpacsere.

Annyi szabálytalanság kísérte a Korány-projektet, hogy nyomozást indított a Fővárosi Főügyészség - értesült a Népszava. Uniós pénzek kerülhetnek veszélybe.

Az emberek, az eső és a talajvíz – a Miniszterelnökség szerint ezek az okai annak, hogy a tervezettnél kétszer többért épített viszont háromszor átadott létesítmény túl gyorsan amortizálódik.