K-Monitor Adatbázis

Nemrég Pál-Árgyelán Elvira, a Békés megyei Pusztaottlaka fideszes polgármestere úgy döntött, mégsem indul a polgármesteri címért, így az egyetlen jelölt a település egykori polgármestere, a költségvetési csalással vádolt korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György lehet – írta meg a 24. Nem példa nélküli az eset.

Szerdán folytatódott Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyének tárgyalása. Tanúként hallgatták meg többek között a mindent, de mindent elfelejtő volt megyei közgyűlési alelnököt, Berec Zsoltot, és az ügy koronatanúját, Nagy Szilárdot, volt kengyeli fideszes polgármestert, aki egy vádalku keretében borította az ügyet 2019-ben a kecskeméti ügyészségen.

A tiszaföldvári önkormányzat az elmúlt egy évben három furcsa ingatlanbizniszt bonyolított le. Több városvezető is az aggodalmának adott hangot az alacsony indulóár és az önkormányzati vagyon elherdálása miatt. Ennek ellenére elfogadták a pályázat kiírásáról szóló előterjesztéseket. Nem volt tömeges érdeklődés az ingatlanok iránt, egyedül a helyi nagyvállalkozó - akit többen a "helyi Szíjj Lászlónak tartanak" - jelentkezett vevőként, aki a meghirdetett árat ajánlotta vételárként. A szerződést gyorsan megkötötték a felek, az új tulajdonos azonban hamar kiszeretett a legértékesebb ingatlanból, kicsivel több mint fél évvel a megszerzése után tripla áron próbál megválni tőle.

Négy éve jelentették be, két éve helyezték el az alapkövét, mára pedig kérdésessé vált Szolnok legújabb luxusszállójának a sorsa. Az ellenzéki Szolnoki Többség frakció két tagja azt találgatja: mikor épül fel a nagyreményű hotelkomplexum. Más nagyberuházások is rendkívül lassan haladnak a Tisza menti városban.

A lista alapján az egyik legjobban támogatott civil nem más, mint a Fidesz „rezsicsökkentésért” felelős képviselője.

Négy és fél milliárdos hiány a költségvetésben, ez jellemzi most Szolnok gazdálkodását. A városi ellenzék a tömegközlekedés összeomlásától és a működésképtelenségtől félti a megyeszékhelyet, a fideszes városvezetés cáfol. Mindeközben jól látható, mi a következménye a kormányzati megszorításoknak, adóelvonásoknak.

Szerdán a Fővárosi Törvényszéken tanúk sorával igyekeztek tisztázni, vajon Boldog Istvánék tényleg befolyásolták-e a választókörzetük egyik önkormányzatát a kivitelezések elvégző cégek kiválasztásában. A bizonyítást nehezíti, hogy az ügyre legközelebbről rálátó cserkeszőlői polgármester azóta meghalt. Az új polgármester szerint a botrányt kirobbantó beruházások nem csak túlárazottak, hanem feleslegesek is voltak.

Sárkány Sándor, a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának tervezője bejelentést tett az Integritás Hatóságnál a „Sámándob” nettó 3,8 milliárd forintot felemésztő újjáépítésének ügyében. Mivel a karcagi önkormányzat a szabad ég alatt, évekig hagyta rozsdásodni a pavilon elemeit, így nem lehetett azokat visszaépíteni. Sárkány Sándor az ügy kivizsgálását kéri, mivel szerinte a felelősségre vonás politikai okokból eddig elmaradt. Öt év alatt 46 millió forintot kapott Karcagtól az a kisvállalkozás, aminek az udvarán tárolták a Sámándob maradványait.

Boldog István mint képviselő csak tudni akarta, hogy a területén milyen Területfejlesztési Operatív Pályázatokra (TOP) jelentkeztek az önkormányzatok – így írták le a Fővárosi Törvényszéken a Boldog István volt képviselő ügyében szerdán tanúként meghallgatott polgármesterek, Rédai János volt kuncsorbai és Török Tamás Örvényesi polgármester, hogy a fideszes politikus lehívta őket – valamint a környék polgármestereit – is Kétpóra (akkor a képviselősége mellett ő volt ott polgármester), és négyszemközt (illetve volt olyan megbeszélés, ahol jobbkeze, F. Petra és más is részt vett) elbeszélgetett velük a pályázatokról.

Egy múlt év végi törvénymódosítás értelmében az egyházak megigényelhetik azon önkormányzati ingatlanok tulajdonjogát, amelyeket fenntartóként működtetnek. A jogszabály nem hagy semmi lehetőséget a településeknek, amelyek így több százmilliós, esetenként milliárdos vagyonvesztéssel számolhatnak.