Ha Kisvárda, akkor pénzszórás. A fideszes önkormányzat sok látványberuházás után most nettó 1,3 milliárd forintot költhet el arra, hogy a helyi múzeumnak építsenek egy modern ingatlant. Holott az intézmény mostani épületét nemrég pofozták ki több száz millió forintból. A rendelkezésre álló állami támogatásból a múzeummal együtt beígért tájházra viszont már nem futja.
Januárban a Zagyva folyó kilépett a medréből, és egycsapásra vízibiciklis parkot varázsolt az uniós pénzből épült kalandpályából Hatvanban. A beruházást a töltések közötti hullámtérbe álmodták, amit a lapunkhoz eljutott fotók szerint időről-időre elönt a víz. A szigeten egy vadasparkot is létesített az önkormányzat, az állatokat az áradás miatt egy magasabb részre kellett átmenteni.
Hat év után visszatértünk a Zagyva folyó partjára, hogy megnézzük, mi maradt Hatvanban a kerékpáros kalandparkból, ami az uniós pénzek helytelen elköltésének iskolapéldája Magyarországon. Tavaly ősszel úgy döntöttek a városvezetők, hogy a rájuk maradt mementót eltüntetik, mert teljesen értelmetlen tovább működtetni. A kalandpark nettó 140 millió forintból épült, a fennállása alatt 55 ember használta, vagyis egy-egy kerékpáros 2,5 millió forintba került az uniós adófizetőknek. A fenntartási időszak 2021. július 6-áig tartott, ezután még egy évig húzta az objektum, de 2022 őszén végleg lelakatolták. A városban még el sem takarították a maradványait, de már tervezik az új bringaparkot. Videóriport.
Polt Péter elismerte, hogy nyomozás indult a csokonyavisontai gyógyfürdő eladásának ügyében. A meglehetősen rossz állapotú fürdő tavaly háromszor is gazdát cserélt. Lapunk elsőként világított rá decemberben, hogy végül egy győri fideszes képviselő, Hajtó Péter édesanyjának cége szerezte meg a létesítményt. Idén január 5. óta Hajtó Péter is tulajdonos lett a vállalkozásban édesanyja mellett.
Dézsi Csaba Andrásnak, Győr fideszes polgármesterének szívügye a 600 milliárd forintra saccolt kulturális negyed felépítése a városban. A kormány azonban a nehéz gazdasági helyzet miatt egyelőre kihátrált a projekt mögül, ami annyira grandiózus, hogy „még Budapestnek is sok lenne”. Regisztráltunk az éves közmeghallgatásra, hogy végre választ kapjunk arra a kérdésre, hogy Dézsi továbbra is kitart-e a projekt mellett. Mindeközben kiderítettük, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő város az elmúlt években 90 milliót költött a kulturális negyed előkészítésére. A régi színház felújítása és az új mélygarázs együttesen 40 milliárdra becsült építése pedig épp amiatt maradt el, mert a Borkai Zsolt helyébe lépő új polgármester a kulturális negyedben képzelte el az új színházat.
Új szereplő, a HAFE-Hungary Kft. lépett fel, mint a válságból válságba bukdácsoló somogyi gyógyfürdő megmentője. A sajtótájékoztatón egy győri fideszes önkormányzati képviselő, Hajtó Péter a kft. „képviselőjeként” mutatkozott be. A cégadatbázis szerint a fürdőt az édesanyja cége vette meg. A vevő mögötti céghálóban további érdekességekre bukkantunk, ugyanis ott az év elején, hatósági eszközökkel kitessékelt tulajdonos, Kuti Balázs tűnik fel. A sok adásvételnek hála a fürdő legutóbbi vételára nem ismert. A fideszes képviselő rokona minden bizonnyal bízik a kapcsolataiban, a felújításhoz támogatásokat terveznek igénybe venni.
Közel félmilliárd forintot biztosított a Belügyminisztérium egy közfoglalkoztatási mintaprogramra, amelynek során 2019-ben vágóhíd, húsfeldolgozó üzem és sertéstelep létesült a Baranya megyei Drávacsehiben és Szaporcán. A projekt kezdetben sikeresnek tűnt, azonban a létesítmények ma már üresen állnak, a dolgozókat elbocsátották, a termelés jó ideje megszűnt. Drávacsehi önkormányzata a volt ügyvezető felelősségét firtatja, a helyiek a minőség romlásával magyarázzák a sikertörténet végét.
Hátrányos helyzetűek felzárkóztatására nyert 75 millió forintot Kalocsa Város Önkormányzatának Szociális Központja. A programra kapott pénz kifizetése az Átlátszónak küldött iratok szerint 2021 márciusában megkezdődött, a koordinátor önkormányzati dolgozók és a vezető kapott fizetést. A célcsoport – vagyis a romák, nehéz helyzetben élők – egy gyors közbeszerzés után idén nyáron örülhettek egy kicsit.
Újabb döntést hozott a katasztrófavédelmi hatóság a Gödön folyamatosan bővülő akkumulátorgyár ügyében. Ám annak tartalmáról hiába kérdezte Balogh Csaba polgármester a hatóságot, nem kapott választ, és az ügyféli jogállásra való kérelmét is elutasították. A hatóság szerint ugyanis, mivel a gödi különleges gazdasági övezet Pest megye fennhatósága alá tartozik, a helyi önkormányzatnak nincs köze az eljáráshoz. A polgármester, aki a katasztrófavédelmi törvény szerint a város védelméért felel, a bírósághoz fordult az ügyben. Eközben hétvégén a gödi gyárban tűzeset történt, amiről rövid közleményt adott ki a katasztrófavédelem, és a polgármester is posztolt róla. A Samsung SDI képviselője és a gödi önkormányzat LMP-politikusa szerint viszont „rosszul” történt a tájékoztatás, és nem is volt tűz a gyárban.
Két hónapja forrnak az indulatok a 12 ezer lakosú Győrszentivánban, ennek tetőzése volt egy parázs hangulatú lakossági fórum szeptember 20-án. A győrszentiváni ipari park tervezett bővítése kapcsán megrendezett eseményen körülbelül ezer lakos szeretett volna válaszokat kapni a kormány által elrendelt „jelentősen zavaró hatású” ipari beruházással kapcsolatban, ám a jelenlévő kormányhivatali és önkormányzati résztvevők semmilyen érdemleges választ nem tudtak adni a kérdéseikre. Pedig a helyiek nem akarnak sem akkumulátorgyárat, sem más veszélyes, környezetterhelő üzemet a lakóövezetük közelében. A győri polgármester szerint viszont csak „az ellenzék Győrben jól ismert, minden felelősség nélkül hazudozó fórumai és fizetett, kiképzett pártprovokátorai” uszítják az embereket az iparosítás ellen.
