K-Monitor Adatbázis

Új szelek fújdogálnak azoknál a napilapoknál, amelyeket Andy Vajna nemrég megvásárolt. Ismerősek ezek a szelek.

Eladnák, de nem hirdetik. Nem árulják, a diákokat mégis kizárták onnan. A vagyonkezelő hallgat. Sok kérdést vet fel az állami tulajdonba került balatonberényi diáküdülő sorsa.

Lassú agónia – így írták le iparági forrásaink azt, hogy mi vár a köztéri reklámpiacra a kormány múlt pénteken megjelent rendelete után. Az Orbán Viktor nevével ellátott rendelet harminc napon belül megtiltja, hogy új óriásplakátokat tegyenek ki a cégek, 2020 végéig pedig minden, most kint lévő plakáthelyet le kell bontani. A rendeletet pár, a kormánnyal jóban lévő vagy nagy lobbierővel bíró cég túlélheti, a többiek viszont mostantól az önkormányzatok kényének-kedvének lesznek kitéve, ráadásul még óriási adót is kaptak a nyakukba, úgyhogy nagy valószínűséggel a következő években le is húzhatják a rolót.

Szolnokon több olyan beruházás is zajlott az elmúlt években, amely a helyiek nemtetszését váltotta ki. Egyrészt azért, mert egyes esetekben közkedvelt helyszínek és létesítmények is áldozatául estek a projektnek, másrészt azért, mert a szolnokiak egyes beruházások valós okaként nem a deklarált célokat, inkább helyi nagyemberek magánérdekeit sejtik. Annak jártunk utána, igazolja-e bármi is ezt a közvélekedést.

Nemrég kiderült, hogy a főváros azt szeretné, ha a jelenlegi négy helyett csak egy cég csinálhatná a jövedelmező városnéző buszoztatást Budapesten. Nem tudni pontosan, hogy pontosan milyen érvek mentén akartak kevésbé hatékony, ám drágább monopolpiacot csinálni itt is, június 8-án a fővárosi közgyűlés fideszes többsége zárt ajtók mögött szavazta meg, egy helyben kiosztott előterjesztést alapján az egészet.

A főváros múlt héten kiírta a koncessziós pályázatot a városnéző buszok üzemeltetésére, ezzel pedig a jelenlegi négy helyett egy cég kezében összpontosítanák az üzletet. A cégek közül többet teljesen kiakaszt, hogy lehet, pár hónap múlva le kell húzniuk a rolót, de olyan vállalkozás is van, ami szerint várható volt, hogy a főváros átrendezi a piacot. Az új szabályozás kevesebb buszt, tisztább levegőt, kevesebb dugót és jóval drágább városnézést hozhat. A versenyhivatal szerint ha tényleg monopolizálják a piacot, ahhoz később még nekik is lehet egy-két szavuk.

Megüti a főnyereményt az a cégcsoport, amely elnyeri a budapesti városnéző buszok működtetési jogát. Az ügyre rálátó forrásaink szerint a kiírásra váró tenderen győztes cég vagy konzorcium évente 60 millió forint körüli koncessziós díjért kaphatja meg 20 évre a másfél milliárdosra taksált piacot, amelyen eddig hivatalosan négy – az összefonódások miatt valójában három – vállalkozás osztozott. A koncesszió birtokában a monopolhelyzetbe kerülő cég nyeresége gyakorlatilag garantált.

A közvilágításban utazó Elios nehéz körön van túl Jászberényben: a kiírt közbeszerzésen versenytársak is indultak, amelyek olcsóbban elvállalták volna a munkát. Ráadásul a Miniszterelnökségnek az egész kiírás nem tetszett, szerintük versenykorlátozó volt. Ám végül információink szerint túl alacsony ár, és műszaki hiányosságok miatt kizárták a többi indulót.

A lényeg, hogy boldogabbá tegyék az embereket – mondja Erdei Bálint. Ő egészen áprilisig tulajdonostársa volt Tiborcz Istvánnak abban a cégben, amely az elmúlt években sorra nyerte a települések közvilágításának megújítására kiírt közbeszerzéseket. A kormányfő vejénél nyolc évvel idősebb üzletember a VS.hu-nak nyilatkozott először kapcsolatukról, az Elios által elnyert közbeszerzési pályázatok vizsgálatáról, valamint arról, hogy az eredeti tőkefelhalmozás korszaka után miben látja a jövőt az április vége óta Tiborcz nélkül működő vállalkozásban.

Az Index információi szerint az OLAF, az Európai Csalásellenes Hivatal is vizsgálatot kezdett az Elios Innovatív Zrt. gyanús közbeszerzési győzelmeivel kapcsolatban. Értesülésünket az OLAF hivatalosan nem erősítette meg.