K-Monitor Adatbázis

A belvárosi szakkollégium fenntartójának alapítójaként Orbán Gáspár a főalak a Joghallgatók Önképző Szervezetének (JÖSZ) sztorijában. Mellette felsejlik egy miniszterelnöki kereszténymegbízott és egy kurzuskedvenc űrjogász. A joghallgatók üstökösként emelkedő szervezetrendszerébe dől az állami pénz, egyetemi ingatlan és mindenféle támogatás. De felmerül néhány kérdés: miért jut erre Rogán minisztériumától származó közpénz? Jutna vajon NER-csemeték nélkül is? Másoknak is ilyen könnyen megy ez? És miért kell szervezeti falakkal elválasztani a pénzcsapot maguktól a joghallgatóktól? Egyáltalán mennyire fontos a tagság ebben a történetben? Maratoni hosszúságú cikkben tárgyaljuk a Joghallgatók Önképző Szervezetét; a mese egyszerre olvasható a magyar politikai rendszer szimbólumértékű zanzájaként és egy nagyon is konkrét káderutánpótlás-istálló történeteként.

A Magyar Polip – A posztkommunista maffiaállam a tavalyi év egyik sikerkönyve volt, mely több mint tizenkétezer példányban kelt el. A kötetet jegyző liberális értelmiségiek közös kiindulópontja szerint a jogállam intézményrendszerét szétzüllesztő Fidesz, illetve a demokratikus intézményrendszer keretei között működő hatalom maffiamódszerekkel, állami segédlettel terjeszkedik. Most megjelent az immáron berendezkedett autokratikus rendszert elemző második kötet, amelyben ismét az Orbán Viktor miniszterelnök körül kialakult oligarchavilágot bemutató tanulmánnyal jelentkezett Becker András kollégánk, amit kedvcsinálóként mi is közreadunk.