language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1449]  Oldalak:   <<  <  85 86 87 88 89 90 91 92 93 94   >  >>

Orbán: Senki sem élvezhet előnyt származása vagy kapcsolatai miatt

Orbán Viktor még korábban utasította a fejlesztési minisztert, hogy zavarják el az állami cégektől azokat, akik ott rá vagy családjára hivatkozva jelennek meg.

Magyar: az állam maga a korrupció legfőbb szerve

Ennek az emlékiratnak a jelentősége nem abban áll, hogy új tényt fed fel azzal, hogy rávilágít, kézi vezérléssel dőlnek el a közbeszerzési pályázatok Magyarországon, az újdonság a hitelesség, hiszen egy volt amerikai nagykövet állítja ezt – ezt Magyar Bálint mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Eleni Tsakopulous Kounalakis könyve kapcsán.

Fidesz: Gyurcsány ne bújjon az asszony szoknyája mögé

Az Altus Zrt. bepereli Orbán Viktort, mert a miniszterelnök Strasbourgban skandalumnak nevezte a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő tulajdonában álló Altus Zrt. európai bizottsági megbízását és azt mondta, üzleti megbízatásnak álcázott formában uniós pénzt adnak egy olyan cégnek, amely egyértelműen pártpolitikai célokra is használja ezeket a forrásokat.

Orbán: zavarják el, aki rám hivatkozik egy állami cégnél!

Orbán Viktor még korábban utasította a fejlesztési minisztert, hogy zavarják el az állami cégektől azokat, akik ott rá vagy családjára hivatkozva jelennek meg. A miniszterelnök ezt a parlamentben mondta kedden, az azonnali kérdések és válaszok órájában. A kormányfőt más témákban, az EU-s csatlakozási szerződésről és a halálbüntetésről is kérdezte az ellenzék.

Nem lett volna egyszerűbb eleve beírni a győztes nevét is ebbe a 250 milliós pályázati felhívásba?

- Az Európai Uniótól érkező pénzt Magyarországnak előre megszabott időkeretben kell elköltenie. - Az egyik ilyen szakasznak most decemberben lesz vége, ezért a kormány pörgeti a pályázatokat, hogy minél kevesebbet bukjunk, ne ragadjon be pénzünk. - Ezzel önmagában nem lenne feltétlen baj, más országokban is történik ilyesmi. - Itthon most a kapkodás miatt egy picit jobban belelátni, hogy osztják az uniós százmilliókat. - A módszereinket nem biztos, hogy Brüsszel díjazni fogja.

Lázár bevallottan tesz a magyar igazságszolgáltatásra

A kormány nem tárgyalt a Corvinus egyetem épületeinek eladásáról, az intézmény feldarabolásáról, Lázár János nem is érti, hogy a felsőoktatási államtitkárság miért nem cáfolja az erről szóló feltételezéseket. A miniszter szubtrópusi feltételezésnek nevezte, hogy csajozott volna külföldi útjain, azt viszont bírósági ítéletre sem fogja elárulni, kivel találkozott Svájcban és Olaszországban.
Találatok: [1449]  Oldalak:   <<  <  85 86 87 88 89 90 91 92 93 94   >  >>