Nagyon fontos kérdésekben nem teljesíti a magyar kormány az Európai Bizottság elvárásait az igazságügyi reformról szóló törvénytervezetben a Magyar Helsinki Bizottság jogi munkatársa szerint, aki maga is részt vett a tervezetről tartott társadalmi egyeztetésen az Igazságügyi Minisztériumban. Farkas Erika a Szabad Európának azt mondta: egy pillanatra normális jogállamban érezhették magukat a találkozón, ugyanakkor a kormány nagyon nehezen mozdul a sarkalatos kérdésekben.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) a tervezet egyik érintettje.
Gyökeres bírósági reformot tervez a kormány, hogy jöjjön végre az uniós pénz
Újabb, ítélkezési gyakorlat nélküli alkotmánybíró kerülhet a Kúriára. Az igazságszolgáltatás csúcsszervei – csendesebben, mint Handó Tünde idején – Varga Zs. András elnök közreműködésével egyre inkább a politika szolgálatába állhatnak, és ezen még az EU-nak tett vállalások sem változtatnak.
Az EU-s pénzekre is kihatással lehet, hogy a jogszabályokkal ellentétes kinevezési gyakorlatot folytat a Kúria elnöke. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a fejleményeket és évről évre felhívja erre a problémára a magyar hatóságok figyelmét.
Azt kérik többek között, hogy a kormány nevezze meg az uniós agrártámogatások tíz legnagyobb magyarországi kedvezményezettjét.
Az Alkotmánybíróság Fidesz jóvoltából megválasztott tagjai pályázat nélkül kinevezhetők kúriai bíróvá, az Országos Bírói Tanács vizsgálni fogja, mennyire aggályos ez az eljárás.
A magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten a törvényhozás alárendeltségében működik az Országos Bírói Tanács szerint.
Az Országos Bírói Tanács szerint az Országgyűlés keddi döntésének következménye az, hogy nemzetközi színtéren is egyértelművé válik: az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll Magyarországon. Ezt pedig éppen a kormánypártok adták írásba.
Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult az Országos Bírói Tanács (OBT) működését érintő alkotmányjogi probléma megoldásáért, írja az MTI az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalára hivatkozva.
A közlemény szerint Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jelezte, hogy a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanság alakult ki az OBT működésével összefüggésben. 2018-ban ugyanis az OBT egyes tagjai és póttagjai lemondtak, a szükséges póttagokat nem választották meg, és jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bírósági szint nincs képviselve a testületben.
Egyes álláspontok szerint (Handó) emiatt az OBT huzamosabb ideje nem legitim módon működik
más értelmezés szerint viszont (OBT) nem követelmény a működéséhez, illetve a határozatképességéhez, hogy e testületben valamennyi bírósági szint képviselete biztosított legyen.
