Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Az EU-s pénzekre is kihatással lehet, hogy a jogszabályokkal ellentétes kinevezési gyakorlatot folytat a Kúria elnöke. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a fejleményeket és évről évre felhívja erre a problémára a magyar hatóságok figyelmét.
A blog szerint Varga Zs. András mások mellett a tüntetések engedélyezéséről döntő Hajas Barnabást is jogsértő módon nevezte ki 2021 márciusában.
„A Kúria elnökének semmilyen szerepe nincs az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában” – közölte közleményében a Kúria hétfőn. Arra reagáltak, hogy nemrég kiderült: a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, annak ellenére is, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint egy másik jelölt. A Hvg.hu azt írta, hogy a szavazáson 14-en szavaztak a nyertes pályázóra, 36-an pedig ellene.
Ribai Csilla visszautasítja, hogy Kovács Helga Mariann kinevezése politikai befolyásra történt, és méltatlannak tartja a feltételezést. Időközben reagált a Kúria is: az elnöknek nincs szerepe az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában - írták.
Kovács Helga Mariann, a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, annak ellenére is, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint egy másik jelölt. A Hvg.hu azt írta, hogy a szavazáson 14-en szavaztak a nyertes pályázóra, 36-an pedig ellene.
A Fidesz alig leplezett várakozásai ellenére nem távolították el polgármesteri székéből Csőzik Lászlót, Érd ellenzéki polgármesterét. A galibát az összeférhetetlenségi szabályok tavaly tavaszi, szinte észrevétlen kiegészítése okozta. Csak 2022 elején, a vagyonnyilatkozatok leadása után vált nyilvánvalóvá: Csőzikhez hasonlóan több fideszes polgármester is összeférhetetlenségi helyzetbe került, amiért illetménye mellett máshonnan is díjazást fogadott el.
Félmilliárdot csalhatott ki egy korábbi, köztiszteletben álló bíró befektetni vagy őt megsegíteni kívánó magánemberektől. Az ellene folyó nyomozás első két évében folytathatta a pénzgyűjtést és bírói munkáját, mígnem nyugdíjazták. Azóta ügyvéd.
A jogállamisági mechanizmus előkészítő lépéseként levelet írt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Komoly vádak szerepelnek a dokumentumban, de a pénzmegvonás még mindig viszonylag távoli fenyegetés, arra a jövő évi választás előtt aligha kerülhet sor.
