Mind a vád, mind a védelem számára felemás ítélet született péntek délután a Gyulai Törvényszéken a szegedi parkolóbérlet-perben. Az ügyészség súlyosbításáért és letöltendő börtönbüntetésért, míg a védelem felmentésért fellebbezett. Ehhez képest a Szegedi Közlekedési Vállalat volt vezetői és városháza több vezetője a bűnösség megállapítása mellett csak pénzbüntetésben részesült. Az ítélet nem jogerős.
Az I. kerületi önkormányzat szerint a Magyar Nemzeti Bank és a Budavári Kapu Kft. közötti parkolási megállapodás jogsértő volt, emiatt szüntették meg az MNB-alapítvány lehetőségét az ingyenes parkolásra – közölte az önkormányzat.
Úgy tűnik, nem lesz könnyű megszabadulni a fővárosi kerületeket megkárosító parkolási rendszerektől. November 4-én állt fel az új erzsébetvárosi önkormányzat; Niedermüller Péteréknek azonnal a nyakukba szakadt a korábbi városvezetés hagyatéka, a Kupper András-féle centrumos parkolási rendszer. Pont Kupper miatt áll a bál Zuglóban is, ahol Horváth Csabáék az előző városvezetés által elindított közbeszerzést próbálnak lezárni, aminek az lehet a következménye, hogy újabb szerződést kötnek a terhelt múltú parkolási vállalkozóval.
Kedden megírtuk, hogy Zugló a november 7-ei testületi ülésen a frissen megválasztott polgármester, Horváth Csaba előterjesztése nyomán új parkolási üzletre készül. (A tendert még az előző, Horváth előtti ciklusban írták ki). 76 automatát vásárolnak, és négy évre szerződést kötnek Kupper András cégével. Azzal a Kupper Andrással, akit pont egy zuglói ügy kapcsán több tízezer rendbeli parkolási csalás miatt korábban elítélt a bíróság, cége engedély nélkül szedett parkolási díjat az Állatkerti úton.
A frissen megválasztott polgármester, Horváth Csaba javaslatára Zugló nyélbe üthet egy újabb négy évre szóló parkolási üzletet Kupper András cégével. Azzal a Kupper Andrással, akit pont egy zuglói ügy kapcsán nyolcvanezer rendbeli csalás miatt korábban elítélt a bíróság. Cége engedély nélkül szedett parkolási díjat az Állatkerti úton. Kupper a kezdetektől fogva a budapesti parkolás legnagyobb ásza. Övé volt a hírhedt Centrum parkolási birodalom, cégeinek vezetői, 23 személy, jelenleg is a vádlottak padján ül csalás vádjával.
Az uutóbbi 13 évben a győri közbeszerzések 37 százalékát olyan cégek nyerték, amelyek tulajdonosainak vagy vezetőinek neve előkerült a polgármesteer botrányában.
Gerendai Károly cége 2016 nyarán nyitott strandot a budakalászi Lupa-tónál, ami mellett egy parkolót is kialakított a látogatóknak. A parkoló vízbázisvédelmi terület, mert a környékbeli települések 120 ezer lakója a közeli kutakból kapja az ivóvizet. Emiatt a parkolót vízzáróvá kéne tenni, hogy az autókból semmilyen szennyeződés ne juthasson a talajba. Ez még mindig nem történt meg, de az idén már 1200 férőhelyesre nőtt parkoló ennek ellenére is működik, az üzemeltető szerint pedig a hatóságok és a vízbázist féltő civilek miatt késik a kivitelezés.
„Hadd legyek egészen őszinte: nem értek egyet azzal, ami ma van. Hallok én is pénzügyekről, állítólagos visszaélésekről.” Ezt Tarlós István nyilatkozta a Válasz Online-nak márciusban. Az emlékezetes interjúban azt is elmondta, hogy 16 dolgot kért Orbán Viktortól az újrázásért cserébe, de a miniszterelnök csak 15-re bólintott rá, a parkoláshoz senki nem nyúlhat, ugyanis az kezelhetetlen politikai feszültséggel járna.
„Osztom a mikuláscsomagot, én vagyok az utcán az Isten” – ez volt a címe a korrupt budapesti parkolási rendszert bemutató filmünk második részének, amiben két ferencvárosi parkolási ellenőr súlyos dolgokat állít a IX. kerületi parkolási üzemről: a kerületben a kiváltságosoknak nem kell fizetniük a parkolásért, számukra VIP parkolási listát tartanak fenn; egyes ellenőrök zsebre dolgoznak vagy éppen az utcán drogot árulnak; a parkolóőröket foglalkoztató cég pedig feketén üzemel. Az egyik alkalmazott beszámolt róla, hogy amikor orvoshoz akart menni, akkor lett világos számára, hogy nincs kifizetve a tb-je, a munkáltatói semmilyen járulékot nem fizetnek utána, nincs fizetett szabadságuk, sem betegszabadságuk. Filmünkben bemutattuk, hogy az önkormányzati munkát végző cég valójában egy fantomvállalat volt, aminek ügyvezetői székében számonkérhetetlen ukrán állampolgárok váltották egymást, és tevékenységük után nem fizettek adót.
