Az Action for Democracy elnöke az újabb nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésre reagált.
Tovább bogozták a titkosszolgálatok és nyomozó hatóságok az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait, és arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül e célra, de már nem közvetlenül a Márki-Zay-féle MMM-hez további 900 millió forint körüli összeg érkezett.
A nemzetbiztonsági bizottság csütörtök délelőtti zárt ülésén ismét napirendre került az ellenzék kampányfinanszírozási ügye. Márki-Zay Péter volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalma több mint 1,8 milliárd forintot kapott egy amerikai szervezettől a választási kampányban. A titkosszolgálatok azt vizsgálják, hogy honnan van a pénz, és nemzetbiztonságilag kockázatot jelent-e az országnak.
A rendelkezésre álló adatok szerint semmit olyat nem követett el a Márki-Zay mozgalmát támogató amerikai szervezet, ami akár az amerikai, akár a magyar törvényekkel ellentétes lenne. Az Action for Democracy ennek ellenére folyamatosan egymásnak ellentmondó közleményeket ad ki, szükségtelen vállalásokat tesz, vezetőjük pedig olyanokat ígér, amiket később nem teljesít.
A titkosítás alól szerdán feloldott nemzetbiztonsági prezentáció szerint az Egyesült Államokból érkező dollármilliók jókora része végül a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok emblematikus arcai körül kiépült, adatgyűjtésen alapuló online politikai marketinggel foglalkozó céghálózathoz került. Még sok a kérdőjel a vizsgálatok körül, a hárommilliárd forintnyi dolláradomány vélelmezett forrásaira csak célzások szerepelnek a közzétett anyagban.
Továbbra sem tudni, hogy miért kiált a Fidesz nemzetbiztonsági kockázatot, ugyanis a titkosszolgálat sem tudta eddig kideríteni, hogy pontosan honnan kapott pénzt a Mindenki Magyarországa Mozgalom és kértek-e azért egyáltalán cserébe valamit. A vizsgálatok még folynak, a parlamenti szakbizottság jobbikos elnöke most egy közbenső, minősítés alól feloldott jelentést hozott nyilvánosságra.
A cég ellen több vizsgálat és nyomozás is zajlik. A Datadatról az is kiderült, hogy még Márki-Zay vacsoráját is ők fizették egy kampányesemény után. A cég teljes mértékben baloldali ügyfélkörrel dolgozik, céljuk a választások befolyásolása.
Úgy tűnik, egyenválasz van a rendőrségnél az áprilisi választások után azoknak a feljelentőknek, akik kifogásolják, hogy a kamupártok egy csomó ajánlóíven felhasználták adataikat. A BRFK után a Székesfehérvári Rendőrkapitányság is széttárta kezét: habár a csalás a Fejér megyei 2-es választókörzetben a nyomozás során beigazolódott, mégis felfüggesztik az eljárást, mondván, az elkövető kiléte a nyomozás során nem derült ki.
23 országos listát vettek nyilvántartásba az április választásokra. Köztük sok olyan párt is a szavazólapra kerül, amelyről korábban nem is hallottunk. Ezeknek a pártoknak a vezetői, jelöltjei elérhetetlenek, vagy ha előkeríti őket a média, kampányolás helyett bujdokolnak.
Ez nem véletlen: ezek a jelöltek, ezek a pártok nem a politikai folyamatokba akarnak belefolyni, csupán az állami százmilliókra hajtanak. Így volt ez négy éve, és most is, a választási szabályok ugyanis még mindig a kamupártok kezére játszanak.
De hogyan lesz valaki kamupártos? Kamujelölt? Milyen ezt belülről átélni? Egy férfi, aki középszinten három kamupártban is benne volt, az Indexnek részletesen elmesélte, hogy működik a rendszer.
András beavatott minket az ajánlások, a választókerületek árfolyamába, az ajánlásokat másoló „írók" tevékenységének művészetébe, az ismerősök, családtagok beszervezésébe, és hogy mennyire másról szól a választás azoknak, akik csak a pénzszerzést látják benne.
Dehogy csengettem be emberekhez, egyetlen aláírást sem gyűjtöttünk, mindegyiket csak átmásoltuk
Hét gyanúsítottat hallgatott ki a NAV, a csalásért hat évet korábban leült volt szocialista politikus az egyik. A gyanú szerint az állami támogatásra utazó kamupártjuknak gyűjtöttek illegálisan személyi adatokat, hogy azokat aztán a támogató aláírásoknál felhasználják a jelöltek indításához a parlamenti választáson.