K-Monitor Adatbázis

Közel 1,7 milliárd forintot költött el Márki-Zay Péter egyesülete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom a választási kampány idején – állapította meg az Állami Számvevőszék vizsgálata. Az ellenőrző szerv lapunk birtokába jutott részjelentése több mint száz példával igazolja, hogy a jórészt külföldről érkezett pénzek valójában a baloldali pártok kampányára mentek. A választási rendezvényükre való buszoztatástól az eredményváróig, a kampányfórumoktól az sms-küldésig, a hirdetésektől a szórólapokig szinten minden kampányműfajra jutott pénz a guruló dollárokból. Egészen abszurd, hogy a függetlenségről szóló nemzeti ünnepen a baloldal a megemlékezésének akár 90 százalékát (!) külföldről érkező forrásból fizethette.

Bár nem látják el az eredeti funkciójukat – a pártok támogatásának átláthatóvá tételét –, néhány érdekességet azért feltárnak a most megjelent pártmérlegek.

Kerüli a nyilvánosságot a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt ellenzéki médiavállalkozó, a DK-frakcióval is tízmilliókra szerződő Páva Zoltán, akinek a cégéhez a titkosszolgálatok szerint a kampányidőszakban több külföldi pénz áramlott, mint Márki-Zay Péter mozgalmához összesen.

Egymást érik a köztereken a Fidesz kormányzati-politikai hirdetései, és nem csak a kampányban: ez is az elmúlt három Orbán-ciklus tanulsága. Az állandósult ellenzék- és Brüsszel-ellenes háborúban az állam szervezetei és vállalatai váltak a legnagyobb hirdetővé. Ez korábban nem volt így, az első Orbán-kormány húsz évvel ezelőtti leváltásakor még csak a harmadik helyig küzdötték föl magukat a központi költségvetés szervei. A szocialista–liberális kormányoknak módjukban sem állt piacot torzítani, nyakukon a Fidesz hideg leheletével.

Bár a borra és pálinkára már nem költ (vagy legalábbis nem így, nevesítve) a KDNP parlamenti képviselőcsoportja, a frakció 2018 májusa óta kötött szerződéseinek listáján azért így is akadnak meglepő tételek, ahogy a megbízottak között volt és jelenlegi KDNP-s funkcionáriusok is. Az Országgyűlés Hivatalától az összes parlamenti frakció kiadásainak összesítését kikértük. A feldolgozott adatokból készülő sorozatunkat a kisebbik kormánypárttal kezdjük.

A Jobbikkal szembeni kemény fellépés után most a Momentumot és a Párbeszédet jelentette fel az Állami Számvevőszék költségvetési csalás gyanújával, mivel nem tudta a meghatározott időben vizsgálni a kampányköltéseiket. A két párt hibázott, ám az eset miatt az ÁSZ-t újra azzal vádolják, a Fidesz érdekét szolgálja. Az ÁSZ visszautasítja, hogy pártpolitikai érdekeket szolgálna.

Számos ponton módosítaná a választási szabályokat a Fidesz. A legfőbb változás: a kamupártokat teljesen ellehetetlenítik majd a módosítások, hiszen a jövőben minden egyéni jelölt is felelne a vagyonával a támogatásért. A választások napján lévő hosszú sorokra is találtak egy megoldást. Az ellenzéket nehéz helyzetbe hozza, hogy teljesen betiltják a vadplakátolást.

A Jobbik a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul, hogy jogorvoslatot kérjen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több mint 660 millió forintos büntetése miatt, írja az MTI.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elutasította a Fidesz 2018-as gazdálkodását érintő kockázatjelzést, amelyet Juhász Péter, az Együtt elnöke és Szigetvári Viktor, a párt miniszterelnök-jelöltje nyújtott be. Ez azt jelenti, hogy a számvevők nem kívánják vizsgálni a kormánypárt idei gazdálkodását. Juhász és Szigetvári az után fordultak az ÁSZ-hoz, hogy híre ment: a Fidesz – vagy a kormány – év végéig lefoglalta az összes elérhető óriásplakáthelyet, így lényegében nem maradt szabad hely az ellenzéki pártoknak.

Serényen gyűjti az adományokat a Jobbik. A nemrég még nyíltan antiszemita, ma már erőből néppártosodó alakulatnál az ÁSZ feltárta, hogy 2017-ben jóval a piaci ár alatt, szinte ingyen béreltek plakáthelyeket Simicska Lajos cégeitől, ami a 2014-től hatályos törvényi előírások szerint tiltott vagyoni támogatásnak minősül.