K-Monitor Adatbázis

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra az elmúlt két évben sűrűn szerepelt a hírekben. A cég gazdasági súlya aligha ad erre okot, bár a köztudatban lévő hazai márkanevek között a Zsolnay még mindig ott van a spiccen. A figyelem inkább annak a harcnak szól, amit a porcelángyár gazdája vív a vállalkozást megszerezni próbáló politikai hatalommal. A háborút megnyerni látszik a szír tulajdonos, ezért a kalandban megégett politikusok és pénzcsinálók most már inkább csendet szeretnének az ügyben. Ám a bíróságokon még mindig tucatnyi per folyik, és ez vélhetően így lesz még évekig.

Egy hetük van a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra 2016-ban jogszerűtlenül felmondó dolgozóinak, hogy kifizessék 23 milliós tartozásukat volt cégüknek. A bajba jutott embereket Pécs kormánypárti vezetői tévesztették meg, ők azonban nem vállalják tettük felelősségét.

Távoznia kell irodájából a Soros-támogatásból gazdálkodó pécsi Emberség Erejének Alapítványnak. A főbérlő a város kormánypárti vezetésének kérésének engedve küldi el ingatlanjából az alapítványt. A diktatúrákat idéző történet – úgy tűnik – fellázítja a pécsieket.

Még meg sem szavazta a város képviselő-testülete a tiltakozó nyilatkozatot, az Emberség Erejével Alapítványnak helyet adó közösségi központ tulajdonosa elállt az együttműködéstől.

A pécsi események egyik sarkalatos pontja, hogy egy demokratikusan megválasztott polgármester fölé lehet-e helyezni egy olyan testületet, amelyre senki sem szavazott. Horváth Csaba politológus, a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának a docense sommásan úgy fogalmazott a Zoom.hu-nak, hogy nem, mert nem lehet korlátozni egy polgármester jogkörét. Azzal, hogy kiskorúsították Pávát, azzal megsértették az egyébként a Fidesz kormány által elfogadott önkormányzati törvényt. A politológus szerint normális esetben egy polgármester ilyenkor lemond, és a testület feloszlatja magát.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. érvénytelenségi pert indít, amiért a Magyar Fejlesztési Bank május 18-án felmondta a vállalat 413 millió forintos hitelét – közölte a társaság csütörtökön. A manufaktúra ezt Páva Zsolt pécsi polgármesterének címzett csütörtöki keltezésű, nyílt levelében közölte, amelyet Treitz Ferec cégvezető írt alá.

A WHB feltőkésíti az önkormányzati Ledina Kft.-t, amely majd üzemelteti a felszámolás alá került Zsolnay-gyárat – ez volt a terv Pécs jogi képviselője, Szabó Iván szerint. A többségi tulajdonos, Bachar Najari azonban kifizette a Zsolnay tartozását, a WHB tulajdonosa, Paár Attila pedig a botrány miatt kihátrált az együttműködésből. A WHB egyébként cáfolja Szabót: azt állítják, hogy nem volt kapcsolatuk a Ledinával, és csak befektetési céllal vették meg a Zsolnay banki tartozását.

A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a korábban még megmentőként üdvözölt szír-svájci befektető ellehetetlenítése érdekében, ám a tervük mára csődöt mondott. Hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. Így a ledinások munka nélkül maradtak, ráadásul Najarié lesz több önkormányzati ingatlan jelzálogjoga is. A város vesztésre áll a saját maga által indított háborúban, Najariék pedig furcsa ajánlatokat kapnak kormányközeli üzletemberektől.

A vízműeinstandon edződött, nemrégiben uruguayi ingtlanbefektetőként is felbukkant fidesz-közeli ügyvéd, Szabó Iván vezényli a pécsi Zsolnay gyár önkormányzatosítását is. Fidesz-közeli építőcég toporog a rajtvonalon – úgy fest, a tetőcserép-boomra várva.