K-Monitor Adatbázis

Évek óta nincs mérlege, egy ideje vezetése sem, sőt a Magyar Nemzeti Bank már a tőzsdei kibocsátólistáról is törölte azt az OTT-One Nyrt.-t, ami pár éve még sok milliárd forintért vehetett részt a lélegeztetőgép-beszerzésekben. A történetben az a legfurcsább, hogy a többféle MNB-bírság ellenére a mai napig nem tudjuk igazán, hogy pontosan mi okozta a társaság döbbenetes lejtmenetét, amin rengeteg kisbefektető bukott nagyot.

Az Európai Bizottság felszólítására fittyet hányva szerzett kisebbségi tulajdont a magyar állam az Aegon és az Union biztosítókban. Hogy a magyar tulajdonrész szektorális arányá­nak megemelésén túl van-e értelme ennek, az egyelőre nem világos. Ezen a bulin még keresni sem lehet olyan jól, mint a módszeres rekonkviszta terepasztalaként szolgáló bankpiacon. De ha az egészségbiztosítás lehetősége is megnyílik...

A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését.

Továbblép az 56 milliárdos forgalmat összeszedő Magno Studio Kft., ehhez komoly állami segítséget és nyomott áru telkeket kapott.

Két minisztérium is zsákszámra osztja a pénzt az elhanyagolt egészségipari fejlesztésekre. A 100 milliárd forintot meghaladó összeg hasznosulása viszont legalábbis kétséges.

A kormány elindította az Egészségipari Támogatási Programot, amelynek rögtön két felelőse is lett, ám még véletlenül sem az egészségért felelős minisztérium. A programban számos cég gyakorlatilag nulla tőkével, alkalmazott nélkül milliárdos állami támogatáshoz juthatott. A Podiart Kft. pl. 2019-ben 242 milliós forgalom mellett 10,7 milliós profitot realizált, vagyis támogatásként 50 évnyi profitot kapott. Az addig 1 főt foglalkoztató a Zorinvest Kft. Budakeszin 2,9 milliárd forintos beruházást kapott, amiből 2,35 milliárd forintnyi a közpénz.

Hatalmas összeget szórnak rá a hazai egészségiparra, bár még nem tudni, hogyan, és egyáltalán minek. Közben a kórházak évek óta kénytelenek a silány, de olcsó kínai eszközöket venni, el is véreztek a hazai gyártók. Az állam a járvány alatt se magyar terméket vett, még attól a „stratégiai” cégtől sem, ahol ott voltak a honvédségi megbízottak. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról egyáltalán nincs meggyőződve, hogy érdemes lenne új cégeket és új gyárakat létrehozni (vagyis zöldmezős beruházásokba fektetni) a kapacitások növelésére. A meglévő kapacitásokon esetleg érdemes lehet fejleszteni. Az a kérdés, hogy mekkora a hazai igény, hova gyártunk majd felszereléseket, hova adjuk el azokat és mennyiért? Miközben a kormány a pénzt számolatlanul költve hordatta az eszközöket a maszkoktól a lélegeztetőgépekig Kínából, a magyar tulajdonú, debreceni, stratégiai fontosságú Dispomedicortól egyáltalán semmit sem rendelt.

Bár Simonka György fideszes országgyűlési képviselő továbbra is gyanúsítottja annak a 1,4 milliárd forint értékű, európai uniós támogatások eltüntetésével kapcsolatos költségvetési csalási és hivatali vesztegetési ügynek, ami miatt az Országgyűlés a mentelmi jogától is megfosztotta a politikust, Simonka egyáltalán nem húzódott félre, és továbbra is igyekszik az uniós támogatások kiosztásáért felelős állami körökben mozogni.

A kormányváltás óta számos büntetőeljárás indult hanyag és hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. A Medgyessy-kabinet pazarló gazdálkodást, a Fidesz-MPP lejárató akciót emleget.