language

Intézmények:


Kapcsolódó szervezetek:

Személyek:

Pintér Sándor highlight_off

Pintér Sándor

Pintér Sándor (Budapest, 1948. július 3. –) magyar nyugállományú rendőr vezérezredes, jogász, politikus. 1991–1996 között országos rendőrfőkapitány, 1998-2002 között, valamint 2010-től belügyminiszter. 2018-tól nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettes. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 5. legbefolyásosabb személye.

Pályafutását a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként kezdte, majd 1972-ben rendőrségi szolgálatba lépett, először segédnyomozó volt Zuglóban. Közben járt a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára és a Rendőrtiszti Főiskolára is. 1978-ban diplomázott a főiskolán. 1986-ban jogi diplomát is szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.


1991 márciusában Budapest rendőrfőkapitányává nevezték ki. Pár hónappal később, 1991 szeptemberében Boross Péter akkori belügyminiszter kinevezte országos főkapitánnyá, amely tisztséget öt éven keresztül viselt. A több bűncselekménnyel vádolt Zemplényi György 1996-os hazahozatala kapcsán közokirat-hamisítással vádolták meg, de a Fővárosi Bíróság 1999 januárjában jogerősen felmentette.

Nyugdíjazása után őrző-védő céget alapított, majd 1997-ben az OTP Bank Nyrt. biztonsági tanácsadója, illetve igazgatóságának tagja lett. 1998-ban Orbán Viktor akkori miniszterelnök meghívta új kormányába belügyminiszternek, ekkor az OTP-ben betöltött tisztségeiről lemondott. Belügyminiszteri pozícióját a ciklus 2002-es befejeztéig viselte. 2002-ben visszatért a gazdasági életbe, különböző más őrző-védő cégekben rendelkezett 2010-ig jelentősebb tulajdoni hányaddal, valamint egy gazdasági tanácsadó kft. és egy utazási iroda ügyvezető igazgatója, illetve tulajdonosa volt. 2004-ben ismét az OTP Bank Nyrt. igazgatóságának lett tagja. 2010-ben a második Orbán-kormányba ismét a 2006-ban megszüntetett belügyminiszteri tisztségre jelölték. Előtte eladta összes gazdasági érdekeltségét. 2010-zel kezdődő belügyminisztersége alatt irányítása alá tartozik az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Központ és a 2011-ben létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat is. (Wikipédia)

A 2022-ben megalakuló ötödik Orbán-kormányban a Pintér vezette Belügyminisztérium irányítása alá került az egészségügy és a köznevelés is.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

Indul a vadászat az olajfoltok után

Hét évvel ezelőtt egy parlamenti bizottság tíz hónapon keresztül próbált utánajárni, milyen kapcsolat lehetett a '90-es években működő olajmaffia, illetve rendőrség, vámőrség és a politika közt.

Olaj a bűzre VIII.

Nógrádi Zsolt az olajbizottság előtt tett tanúvallomásában többek között három MDF-es politikus: Szabó Iván, Boross Péter és Lezsák Sándor nevét is megemlíti. Mindhárman feljelentették Nógrádit rágalmazásért, és a koronatanú ellen hamis vád miatt hivatalból is eljárást indított a fővárosi ügyészség. Az MDF szülőföldjén, Lakiteleken ez idáig nem akadtak szemtanúk, akik látták volna a fent említett három, akkori kormánypárti politikust olajjal kapcsolatos tranzakciókban részt venni, de az nyílt titok, hogy a településen az olajozás a kilencvenes évek elején nagy tételben folyt. "Itt mindig is volt gázolaj, attól mentek a traktorok" - mondják. "A kútfej ott volt a népfőiskola helyén" - mutatja egy idős néni, aki valaha a helyi Szikrai Állami Gazdaságnál dolgozott.

Nógrádi Zsolt: 50 millióért lehetett megvenni egy rendőrségi vezetőt

Nógrádi Zsolt az RTL Klub Akták című műsorában összefüggésbe hozott az olajmaffiával két újabb politikust: Boross Péter volt miniszterelnököt és Pető Ivánt, az SZDSZ egyik vezetőjét.

Újabb tanúk vallomására számít az olajbizottság

Nógrádi Zsolt, az olajügyekkel kapcsolatban tíz napja meghallgatott tanú és Dunai Imre volt MSZP-s honatya meghallgatásával ma rendkívüli ülést tart a parlament olajbizottsága. Az elnök, Pallag László cáfolta, hogy szó lett volna az FKGP elnökségéből történő eltávolításáról a pártelnökség pénteki ülésén
Találatok: [5]  Oldalak:   1