K-Monitor Adatbázis

Meglepő fordulat történt a Fenyő-gyilkosság nyomozásának ügyében, miután a felbujtóként meggyanúsított Gyárfás Tamásról kiderült: a nyáron megint megzsarolták, erről azonban nem beszélt a rendőröknek. A nyomozók végül nemcsak a zsarolókhoz, de egy vádalkunak köszönhetően teherautónyi olyan hangfelvételekhez jutottak el, amiket a több alvilági leszámolásban érintett Portik Tamás titokban vett fel. A megtalált Portik-felvételek túlnőhetnek a Gyárfás-sztorin, és tényleg olyan bűnügyi szenzációnak számítanak, ami más befolyásos vagy egykor befolyásos embert is magával ránthat.

Már csak politikai döntés kell ahhoz, hogy nyilvánosságra lehessen hozni a Gyurcsány-kormány idején a polgári titkosszolgálatokat alapjaiban megrázó orosz hírszerzési akció részleteit, értesült a Magyar Idők a döntéshozókhoz közel álló körökből. Ebben önmagában nincs újdonság, mivel azt, hogy egy titkosszolgálati ügy részletei nyilvánosak legyenek-e vagy sem, mindig az éppen kormányon lévő politikai vezetés dönti el. Ami miatt mégis érdekes ez a hír, hogy ha helytálló az egyébként kormányközeli Magyar Idők értesülése, akkor simán lehet, hogy az Orbán-kormány éppen a kampányban oldja fel az akták titkosítását, ezzel odaszúrva az MSZP-nek és a DK-nak, hiszen ez utóbbit vezeti Gyurcsány Ferenc. Ez egyébként nem lenne példátlan lépés, hasonlóan történt a Porik-Laborcz-találkozó nyilvánosságra hozatalánál.

Rágalmazás vétsége miatt megrovásban részesítette az ügyészség azt a vállalkozót, aki egy 2013 szeptemberében kiszivárgott hangfelvételen Zugló polgármesteréhez, Papcsák Ferenchez és a kerületi vagyonkezelő volt vezetőjéhez köthető gyanús közbeszerzésekről és korrupciós pénzek átadásáról beszélt. A vállalkozó tanúként és gyanúsítottként is elismerte a nyomozás során, hogy valótlanságokat állított az egy évvel korábban megszellőztetett felvételen. A polgármester szerint az ügynek a bíróság lett volna a helye.

A Legfőbb Ügyészség elutasította az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) által a Portik-Laborc-találkozókkal összefüggésben indult nyomozás megszüntetése miatt benyújtott panaszt.

Pénteken az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján közzétették a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság munkáját összegző jelentést, amelyben több hibát, mulasztást tárt fel a testület.

A vizsgálóbizottság jelentése megállapítja: semmilyen adat vagy információ nem merült fel arra vonatkozóan, hogy az NBH visszaélt volna a Portiktól kapott információkkal.

Hibaként értékelhető, hogy Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivatal első számú vezetőjeként nyilvános helyen, személyesen találkozott az Energol Rt. egykori igazgatójával, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Portik Tamással – egyebek között ezt állapította meg az Országgyűlés Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága.

Mintegy másfél órán keresztül beszélgetett egy büntetés-végrehajtási intézetben az Országgyűlés Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága Portik Tamással, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatójával kedd délelőtt.

A Portik–Laborc-találkozók tisztázásához egészen a kilencvenes évekbe, az olajügyekig kellene visszanyúlni – állítja az ügyet vizsgáló parlamenti albizottság elnöke.

A Portik Tamáshoz köthető, a kilencvenes évek olajügyleteiről elhíresült Energol Rt. titkosszolgálati hátteréről is tárgyalt a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. A cég és a szolgálatok kapcsolatát a Belügyminisztérium vizsgálja – értesült a Magyar Nemzet.