K-Monitor Adatbázis

A Fidesz-kormányok oktatási forráskivonása tette igazán jó ötletté a Medgyessyék idején kitalált egyetemi ingatlanfejlesztési koncepciót.

Az uutóbbi 13 évben a győri közbeszerzések 37 százalékát olyan cégek nyerték, amelyek tulajdonosainak vagy vezetőinek neve előkerült a polgármesteer botrányában.

A TriGránit összesen 23 milliárd forint nyereséget ért el egy állami kultúrprojekten. Az adófizetők százmilliárdnál is többet buktak.

Hiába költött a kormány 2010 óta 37 milliárdot a ppp projektek kivásárlására, a legdrágább börtönök és a Müpa továbbra is magánkézben vannak, és kiemelkedő hasznot termelnek a tulajdonosaiknak.

Számításaink szerint 2853 milliárd forinttal járt volna jobban az ország, ha az M5-ös és M6-os autópályánál PPP-szerződések helyett inkább hitelt vesznek fel.

A teherautók használatarányos útdíja valóságos kincsesbánya a kormánynak, idén már 230 milliárdot is beszedhetnek ebből. A személyautók után várható 70 milliárddal együtt ez már annyira nagy összeg, hogy minden 40. forint állami bevétel az útdíjakból folyik be. Az M1-es évi 54 milliárd profitot termel az államnak, az M6-os viszont számításaink szerint évi 50 milliárdos veszteséget termel – változatlan forgalom esetén még további 22 évig.

“Az önkormányzat és később az állam is, soha nem a cégünket akarta kifizetni, hanem a hitelezőinek kivásárlásával csak tönkre akarta azt tenni” – állítja Kendi Imre lapunknak adott interjújában. Beszélt Lázár Jánossal való viszonyáról, valamint a hódmezővásárhelyi sportcsarnok körüli, szerinte politikai okokból kreált botrányról.

Hiába jelentette fel Hódmezővásárhely független polgármesterét az öszödi szivárogtató Szabó Bálint, mindenhonnan lepattant. Szabó az, aki 2014-ben még Lázár János közelinek látta a hódmezővásárhelyi csarnokot építő K’Art-ot. A munkát éppen a Lázár János vezette város rendelte meg, ppp-kontrukcióban 2006-ban. Most Márki-Zay-ra tolná a balhét, de hiába. Az pedig már a Kúria anyagából derült ki, hogy a vásárhelyi önkormányzat – még jóval Márki-Zay előtt – szerződést szegett, nem fizetett rendesen.

2011 környékén két magyar vállalkozó többször is járt üzleti úton Afrika egyik legszegényebb országában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az ország ásványkincsekben hihetetlenül gazdag Katanga nevű tartománya óriási üzleti lehetőségeket rejtett számukra. Komoly előnyt jelentett, hogy egyikük rokoni kapcsolatban állt a Franciaország méretű tartomány kiskirályával, társa pedig budapesti ingatlanbefektetéseinek köszönhetően finanszírozni tudta az első üzleteket.

Átcsoportosítják a Seszták Miklós tárcájánál beragadt pénzeket. Összesen 577 millió forintot érint a kormány döntése. Ezt a pénzt pedig - nagy meglepetésre - sportlétesítmények fejlesztésére és kezelésére csoportosítják át, azon belül is a kiemelt sportegyesületek - nagy fővárosi klubok - lesznek a haszonélvezői a kormány döntésének.