language

Személyek:

Pintér Sándor highlight_off
Seszták Miklós highlight_off

Pintér Sándor

Pintér Sándor (Budapest, 1948. július 3. –) magyar nyugállományú rendőr vezérezredes, jogász, politikus. 1991–1996 között országos rendőrfőkapitány, 1998-2002 között, valamint 2010-től belügyminiszter. 2018-tól nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettes. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 5. legbefolyásosabb személye.

Pályafutását a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként kezdte, majd 1972-ben rendőrségi szolgálatba lépett, először segédnyomozó volt Zuglóban. Közben járt a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára és a Rendőrtiszti Főiskolára is. 1978-ban diplomázott a főiskolán. 1986-ban jogi diplomát is szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.


1991 márciusában Budapest rendőrfőkapitányává nevezték ki. Pár hónappal később, 1991 szeptemberében Boross Péter akkori belügyminiszter kinevezte országos főkapitánnyá, amely tisztséget öt éven keresztül viselt. A több bűncselekménnyel vádolt Zemplényi György 1996-os hazahozatala kapcsán közokirat-hamisítással vádolták meg, de a Fővárosi Bíróság 1999 januárjában jogerősen felmentette.

Nyugdíjazása után őrző-védő céget alapított, majd 1997-ben az OTP Bank Nyrt. biztonsági tanácsadója, illetve igazgatóságának tagja lett. 1998-ban Orbán Viktor akkori miniszterelnök meghívta új kormányába belügyminiszternek, ekkor az OTP-ben betöltött tisztségeiről lemondott. Belügyminiszteri pozícióját a ciklus 2002-es befejeztéig viselte. 2002-ben visszatért a gazdasági életbe, különböző más őrző-védő cégekben rendelkezett 2010-ig jelentősebb tulajdoni hányaddal, valamint egy gazdasági tanácsadó kft. és egy utazási iroda ügyvezető igazgatója, illetve tulajdonosa volt. 2004-ben ismét az OTP Bank Nyrt. igazgatóságának lett tagja. 2010-ben a második Orbán-kormányba ismét a 2006-ban megszüntetett belügyminiszteri tisztségre jelölték. Előtte eladta összes gazdasági érdekeltségét. 2010-zel kezdődő belügyminisztersége alatt irányítása alá tartozik az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Központ és a 2011-ben létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat is. (Wikipédia)

A 2022-ben megalakuló ötödik Orbán-kormányban a Pintér vezette Belügyminisztérium irányítása alá került az egészségügy és a köznevelés is.

Seszták Miklós

Dr. Seszták Miklós István (Budapest, 1968. október 31. –) magyar ügyvéd, politikus. 2010-től országgyűlési képviselő. 2014-től 2018-ig a harmadik Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere. 

 

1998-tól Kisvárda képviselőtestületének tagja volt. Akkoriban Oláh Albert fideszes polgármester támogatásával választották listáról egy helyi civil szervezet színeiben, de 2010-ben a Fidesz más jelöltet indított, amiben Oláh szerint szerepe volt Sesztáknak. Az Index internetes újság forrásai szerint ezóta rendelkezik Seszták akkora befolyással a városi önkormányzat ülésein, mint a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlésben. A Kisvárda központú egyéni választókerületben 2010-ben és 2014-ben országgyűlési képviselőnek választották. A 2012-es vagyonnyilatkozatok összevetése alapján Seszták Miklós a második leggazdagabb képviselő, csak Veres János volt vagyonosabb nála. (Wikipedia)

 

Seszták Miklós vagyonnyilatkozatai a Vagyonkeresőben

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

Egy másik állami bombaüzletre is kilátás nyílik Schadl György főhadiszállásáról

Miközben a végrehajtók volt elnöke a „felszámolók királyaként” emlegetett állami megbízottal mozgott együtt, az érdekeltségében álló irodaházban egy különös körülmények közt megalakult felszámoló cég is működik. A kormány 2021-ben osztotta újra a felszámolói piacot, számos, kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező személyt hozva helyzetbe. A Schadl Györgyék irodaházába bejelentett felszámoló cég éppen az állami pályázat leadási határidejének napján jött létre.

Öt éve árbevétel nélkül létező céget vett meg az „udvari söprögető”

A Cinema-Hotel Zrt.-hez tartozó Várda Sport Kft. szekere viszont nagyon jól fut, ez magyarázhatja Kis-Szölgyémi Ferenc üzleti lépését.

Az illegális pártfinanszírozás rendszere – ahogy a résztvevők látják, 2. rész: „Micsoda szolgáltatás!”

Megvette-e saját ellenzékét a Fidesz? Hogyan születnek hatalmas magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből? Piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését. A pártfinanszírozás szürkezónáját bemutató cikksorozatunk második része.

Miközben dúl a járvány, kormányközeli figuráknak osztottak ígéretes üzleteket

Március 4-én csütörtökön az ország nagy része arra figyelt, a kormány hogyan kezeli az ismét súlyossá váló járványügyi helyzetet. Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter ekkor jelentette be az újabb szigorításokat. A kormány pedig javában készült a hétvégi tömeges oltási kampányra, amely csütörtök estére elkezdett káoszba fulladni.

Terrorveszély miatt titkosítanák, hogy Orbán mennyiből költözik a Várba

A múlt héten Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter beadott egy törvénymódosítást, ami alapján nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva titokban lehetne tartani, mennyibe kerül egy vasúti kocsi vagy HÉV-szerelvény, esetleg a felcsúti kisvasút luxuskocsija.

Lázárnak bejött 2015, Orbán és Áder pénzt gyűjtött

Vasárnap éjszaka ismét kiderült, az ország vezető politikusai közül kinek hozta a legtöbbet anyagilag 2015 – legalábbis papíron. Úgy tűnik, Lázár Jánosnak igencsak rendben alakultak a dolgai, Varga Mihály szintén elégedett lehet, de több pénze lett Áder Jánosnak és Orbán Viktornak is. Vannak aztán olyanok – lásd Kövér Lászlót – akikre leginkább a puritán szó igaz. A legnagyobb vesztesnek első ránézésre az MSZP elnöke tűnik. Összeállítás az életünket leginkább befolyásoló politikusok vagyoni helyzetéről.
Találatok: [6]  Oldalak:   1