Múlt héten járta be a sajtót a hír, hogy a Hajdúnánás külterületére tervezett, összesen 65 milliárd forintra becsült MotoGP pályaépítés is a megszorítások áldozata lesz, a beruházást felfüggesztik. Összesítettük, hogy a gyorsasági motoros versenypálya építésért felelős cégek vezetői 2020 szeptemberétől kezdve mennyi bruttó fizetést vihettek haza. A felügyelő bizottsági tagok több mint 40 milliót kaptak, a vezetők fizetése 2021 év végéig, azaz közel másfél év alatt összesen 181 millió forint volt. A fejesek között szerepelt Kósa Lajos egykori bizalmi embere, illetve a kukaholdingnak nevezett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. egykori elnöke is.
Továbbra sem lehet tudni, de egyre inkább sejthető, hogy mi lesz a Hajdúnánás külterületére tervezett, nagyjából 65 milliárd forintosra saccolt MotoGP-pálya sorsa. Az eredeti elképzelés szerint 2024-ben már versenyt rendeztek volna a területen, azonban a kormány májusi döntése egyes beruházások halasztásáról átírhatja ezeket a terveket. Erre utal a pálya miniszteri biztosának, Tiba Istvánnak egy júliusi nyilatkozata is, miszerint a háború miatt kialakult helyzet „átértékeli és felülírja” a beruházást. Beszéltünk az érintett földtulajdonosokkal, akik egyre kevésbé látják valószínűnek, hogy valaha is megépül a komplexum. A pályaépítésért felelős állami cég viszont úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy a földek megszerzése után születhet döntés a projekt jövőjéről.
Egészen kacifántos történet zajlott le Balmazújvárosban az elmúlt években. Ha valaki azt gondolta volna, hogy a közpénzből felhabosított fociklub két évvel ezelőtti bukása után leáll az állami pénzpumpa, tévedett. Idén ugyanis közpénzből magánosította fideszes képviselő egyesülete a stadion egy meghatározott tulajdoni hányadát.
Egészen kacifántos történet zajlott le Balmazújvárosban az elmúlt években. Ha valaki azt gondolta volna, hogy a közpénzből felhabosított fociklub két évvel ezelőtti bukása után leáll az állami pénzpumpa, tévedett. Idén ugyanis közpénzből magánosította fideszes képviselő egyesülete a stadion egy meghatározott tulajdoni hányadát.
A fociklub története tökéletes képet mutat arról, mi az eredménye a megfelelő alapok nélküli építkezésnek, hogy hiába a pénz, azzal szakmaiság nélkül nem lehet nagyívű sikereket elérni. A 2010 utáni kegyelmi állapot a foci világában arra viszont kiválóan jó volt, hogy egyéni - egyébként irreális - ambíciókhoz korlátlan pénzforrás társuljon.
ebben a történetben nagyon sok állami pénz, magyarán adófizetői pénz is volt. Az Orbán-kormány stadionrekonstrukciós lázából Balmazújváros sem maradhatott ki, a központi költségvetésből 2016-ban egymilliárd forintot kapott az akkor még a másodosztályban vitézkedő csapat.
A stadionrekonstrukció 1 milliárdja mellett kapott még a klub 888 millió forint TAO-támogatást, majd 100 millió forintos mentőövet kapott a klub a kormánytól a gazdasági problémák enyhítésére.
Hiába azonban az állami mankó, a fideszes Tiba István közelsége és rengeteg közpénz, a problémák végül odavezettek, hogy 2019-ben az MLSZ-től a pénzügyi problémák miatt nem kaptak licenszet a klub és visszaestek megye I-be, végül 2020. júniusában elindult a felszámolási eljárás a Balmazújváros Sport Kft.-vel szemben.
A vagyontárgyak végül a kikiáltási áron, 197,75 millió forinton keltek el, a nyertes pedig a Tiba István vezette Balmazújváros Football Club lett - ez derül ki az ingatlan tulajdoni lapjából, ahova március 19-én jegyezték be az új tulajdonost.
Tibáék átjátszották többek közt a 2016-ban átadott NB 1-es minősítésű stadiont és az elmúlt években sok százmillióból felújított edzőközpontot – minden felszerelésével együtt – az önkormányzattól teljesen függetlenül működő balmazújvárosi labdarúgó-utánpótlás egyesületnek. A piaci ár 1-2 százalékát kitevő bérleti díjért, tíz évre, és elővételi jogot biztosítva az eszközök és ingatlanok megvásárlására.
Mint írják "a NER-foci egyik morális csúcspontjának nevezhetjük, amint a BS Kft.-t felügyelő önkormányzati delegált, Tiba István tétlenül végignézte, hogy Lajos Ferenc ügyvezető úr 50 ezer forintos havi nettóért készül bérbe adni a város minimum 2 milliárd forintnyi értékű sportinfrastruktúráját. Aztán átülnek az asztal túloldalára, Tiba pedig a bérlő Balmazújvárosi Football Club elnökeként aláírja a szerződést, Lajos meg az egyesület szakmai vezetőjeként gratulál a remek üzlethez."
Kinek az egyesületei nem járnak rosszul, ha csődbe megy egy fideszes kiskirály állami-, önkormányzati finanszírozású futballálma? Mi történik az agyontámogatott helyi focicsapattal, ha a városházán felüti a fejét az észszerűség? Kell-e értenie a számokhoz a kb. évi egymilliárd forintból gazdálkodó egyszemélyes városi sportvállalkozás ügyvezetőjének?
Egy évvel ezelőtt fordult lejtmenetbe a balmazújvárosi foci, most pedig úgy tűnik, sikerült elérni a gödör alját is. Hogy innen merre vezet az út, lesz-e egyáltalán kiút, vagy temethetik a focicsapatot a hajdúságiak, az egyelőre még kérdés.
Tiba István, a tulajdonos önkormányzatot képviselő vezető egy interjúban elárulta, náluk is a legjobban kereső játékos havi 7000 eurót valamivel több mint 2 millió forintot vihetett haza.
A csapat körül egyébként több furcsaság is napvilágot látott mióta kiestek az NBI-ből és a focit mérsékelten támogató városvezetés került Balmazújvárosban hatalomra. Egyrészt tavaly ősszel már majdnem csődbe vitte a várost a focicsapat, akkor átmeneti segélyként 22,4 milliót adott a város a Sport Kft.-nek. Majd kiderült, hogy az önkormányzati szociális bérlakásokban laknak a focisták, akiket a tervezettnél később sikerült "kilakoltatnia" a városvezetésnek.
Tiba még adómentességet is elintézett. Tibának köszönhető megtakarítás mellett összesítésünk szerint 2011 és 2019 között majdnem 2 milliárd forint tiszta közpénzt áramoltattak a hajdúsági focicsapathoz a fejlődés jegyében - vagy inkább reményében. A történet és a pazarló gazdálkodás eredménye a hírek szerint immár a 400 millió forintos mínuszt is meghaladja.
Százmillió forintos állami támogatást kap a balmazújvárosi foci, jelent meg a Magyar Közlönyben, amit az Emberi Erőforrások Minisztériumának kell folyósítania.
A balmazújvárosi profi futball atyjával beszélgettünk az önkormányzati bérlakásokban lakó futballistákról, tervezhetetlen kiesésről, augusztusra kiürülő klubkasszáról és arról a 224 millió forintról, ami a reálisnak tartott üzleti terv szerint hiányzik a folytatáshoz. A másodosztály kieső helyétől egypontnyira állnak.
Nehezen minősíthető állapotokra irányította rá a figyelmet a bérlakásaikból kiköltöztethetlen balmazújvárosi labdarúgók története. A 2018 augusztusának közepéig fideszes polgármester, Veres Margit vezette városban a helyi profi labdarúgócsapat 5 játékosa az eredetileg szociális bérlakás céljára szolgáló ingatlanokban lakhatott.
Erre a város fideszes alpolgármesterének két nappal az augusztus 12-én tartott, és a független Hegedűs Péter győzelmét hozó időközi polgármester-választás előtt kötött szerződése biztosított lehetőséget. Valamint az, hogy az önkormányzati lakások bérbeadását szabályozó rendeletet 2015-ben módosították, ami még a jogerősen kiszabott börtönbüntetése ellenére szabadlábon lévő Veres Margit polgármestersége idején történt. Ez a módosítás lehetővé tette, hogy az alapvetően szociális célú bérlakásokat sportolók számára is kiutalhassák, a piaci bérleti díj töredékéért.
Varga Mihály pénzügyminiszter az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvényen változtatna.
