K-Monitor Adatbázis

Nemzetközi adatújságíró projekt keretében készült cikkünkben azt vizsgáltuk, hogy oda kerülnek-e az uniós támogatással megvalósuló zöld beruházások, ahol a legnagyobb szükség van azokra. Azt találtuk, hogy nem, és ezt négy megye szenvedheti meg a legjobban.

Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.

A januárban kezdődött hétéves EU-s költségvetési ciklusban nagyjából 11 ezer milliárd forint támogatás jár Magyarországnak. Megszereztük a napirenden lévő kormányzati tervet, és eszerint a 11000 milliárdból körülbelül 5 milliárd elosztásába szólhat majd bele Budapest vezetése – a Fővárosi és a kerületi önkormányzatok együtt.

A mi városunkként emlegette Székesfehérvárt Orbán Viktor 2015 májusban, amikor bejelentette, milyen nagy projekteket finanszíroz majd itt a kormány a következő években. Orbán Viktor itt született, alcsúti és felcsúti kitérő után a családjával később itt élt a Vorosilovgrád lakótelepen, amikor ő a város gimnáziumába járt. A Fidesz még a kampányzáróját is itt tartotta tavaly az országgyűlési választások előtt, Orbán meg is indokolta, hogy miért. Ehhez képest a kormány most úgy döntött, hogy az Orbán által bejelentett nagy projektek közül kettőt is leállít. Az egyik a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház belgyógyászati és onkológiai tömbjének megépítése, a másik az Alba Aréna, egy multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, ami a fehérvári hokisok új otthona lett volna.

3,9 milliárd forintról 4 milliárd forintra drágult a kispesti Honvéd utánpótlásnevelő központjának felépítése – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.

Tiborcz István korábbi cégével kapcsolatban mindenki az OLAF-vizsgálat által érintett közvilágítási ügyekkel foglalkozik jelenleg, de 2010 óta az Elios Innovatív Zrt. 2010 a felpörgetett stadionberuházásokból is nagyot szakított.

Ebben az évben kap új otthont a Diósgyőr (az átadás tervezett időpontja február 2. volt, amit nem sikerült tartani), a Videoton és a Vasas. Utóbbi két klub esetében nyáron kell elkészülni az ütemezés szerint, tehát ezek a csapatok csak a 2018/19-es szezonban játszhatják ismét saját stadionjaikban a hazai mérkőzéseiket. A másodosztályban a Cegléd, a Kisvárda és a Budaörs avathat új létesítményt, összesen 5 milliárd forintért.

Együttesen 15 milliárd forintos beruházással, a Modern városok program keretében kezdődhet meg egy multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok, valamint egy nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas új uszoda építése Nagykanizsán – jelentette be Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken sajtótájékoztatón a zalai városban. A város fideszes országgyűlési képviselője elmondta: a kormánnyal kötött megállapodás révén soha nem látott léptékű fejlesztés valósulhat meg a városban európai uniós és hazai források felhasználásával. A két beruházás “történelmi jelentőségű” Nagykanizsa életében, mert ezeket az évtizedek óta tervezett létesítményeket saját forrásból nem tudták volna megvalósítani – fogalmazott Cseresnyés Péter.

Van a frontnak olyan szakasza, ahol nem támadja a kormány Brüsszelt, sőt egyenesen a sport ünnepnapjának nevezte a sportállamtitkárság, hogy az unió hat évig változatlanul hagyta a magyar társaságiadó-kedvezmény rendszerét. A rendszer finanszírozza a stadionépítések többségét, amelyekre már több mint 50 milliárd forintot osztott szét az állam. A tao-pénzeket az állam azonban továbbra sem tartja közpénznek.

A stadion egy székre jutó költsége 2,1 millió forint. Mészáros Lőrinc érdekeltségeivel kapcsolatba hozható cég is benne van az eredetileg tervezett ár csaknem ötszöröséért épülő nemzeti stadion kivitelezését elnyerő konzorciumban.