language

Akták:

Letelepedési kötvény-biznisz highlight_off

Személyek:

Száraz István highlight_off

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzett, amellyel szabadon utazhatott, céget alapíthatott a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhettek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg. Profitjuk két részből állt: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is jelen volt a piacon.

A rendszer átláthatatlansága abból is eredt, hogy nem lehet tudni, pontosan mely közvetítő cégeknél jegyezték le az egyes kötvényeket, ugyanis „az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazták. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük volt - és magas profithányaddal dolgoztak.

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd, Kosik Kristóf irodája szövegezte meg, mely aztán részt vett az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé. A cég irodáját 2017 őszén (egy héttel a kötvényprogram leállítása után) kirabolták, 200 millió forintot és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték. Az ügyben még azóta, több éves nyomozás után sincs gyanúsított, az azonban valószínűsíthető, hogy a betörés belső segítséggel történt. 

Támogasd adód 1%-ával a sajtóadatbázis fenntartását,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

A Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton volt. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai piacon egy Nagy Kajmán-szigeten bejegyzett cég közvetített, melyet az a kínai bankár képvisel, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. (Mint később kiderült Habony hongkongi Asia Frontier Limited nevet viselő cége ugyanahhoz a titkárcéghez volt bejegyezve, mint két letelepedési kötvényekkel is foglalkozó kínai cég.)

A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte, majd 2017 januárjában a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest megállapította, hogy a letelepedési kötvény program „összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül”. A 444 és a Direkt36 információi szerint így kapott tartózkodási engedélyt a kábítószer- és fegyverkereskedelemben és pénzmosásban utazó nemzetközi bűnszervezet tagja, Salmo Bazkka, illetve Atiya Khoury, Bassar al-Aszad szír elnök legfontosabb pénzembere is. A több tízmilliárdos veszteséggel szemben a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz.

 

 

Száraz István

Száraz István Péter az alapítója a kétnyelvű welovebudapest.com és a welovebalaton.hu weboldalaknak, melyek 2020-ban a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány tulajdonába kerültek. 2013 év végén létrehozta a VS.hu hírportált (New Wave Production Kft.), majd 2014 májusában a Frank Digital kreatív ügynökséget. Száraz cégei az MNB-alapítványok támogatásainak, szerződéseinek fő haszonélvezői között voltak, a New Wave-hez kötődő üzleti kör összesen 630 millió forintnyi közpénzt kapott közvetve az MNB-től, a Frank Digital pedig az MNB kommunikációs tendereit megnyerve évről-évre több milliárdos bevételhez jut. Száraz a médiacégeit egybefoglaló New Wave Media Group Zrt.-t ezáltal a vs.hu-t és az Origót barátjának, Matolcsy Ádámnak adta el.

Száraz az Uncia Magántőkealap révén tulajdonrésszel rendelkezik a Magyar Bankholdingban, a Felis Magántőkealap által pedig a Culinaris delikátbolt-hálózat, a Black Swan koktélbár, valamint az állami turisztikai pénzekkel is megtámogatott, balatonkenesei Pine Weekendhouse-nak a tulajdonosa.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [7]  Oldalak:   1

Így került az önkormányzattól Rogán köréhez, majd Száraz Istvánhoz a legendás Vörösmarty téri luxuslakás

A Kasselik-ház, az egykori Luxus Áruház irodaszintje végül a jegybank ingatlanportfóliójában kötött ki.

Az egyik Matolcsy környékéről a másik környékére vándorol a Lánchíd 19 Design Hotel

Megint tulajdonost cserélt az a vállalat, amely a budai Vár tövében álló Lánchíd 19 Design Hotel ingatlanját üzemelteti.

A Kádár- és a Castro-villára is lecsaptak Balatonaligán a kiváltságosok

Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná.

Az üzletember, aki az aranyvízumbiznisz után is NER-nagyságokkal együtt emlegethető

Kisebbségi tulajdonos lett a budai Vár tövében álló Lánchíd 19 Design Hotel ingatlanját üzemeltető cégben Stofa György, aki közvetítő volt a magyar állam oroszoknak szánt letelepedési kötvényeinek értékesítésében.

Tovább hízott az Origo volt tulajdonosának cégbirodalma

A Száraz István tulajdonában lévő Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.– mely egyebek mellett egy, az MKB Bankban közvetve csaknem egyharmad részben tulajdonos magántőkealap kezelője – egy olyan alapot vett át, amelyet egy másik társaság hozott létre. Az átadás oka prózai.

Meddig tartható még Rogán Antal? (III.)

Nap nem telik el Rogán Antalról szóló, botrányos hírek nélkül. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője mára akkora úr, hogy nemhogy ellene nem indulhatnak eljárások a vádhatóság jóvoltából, de az ő terhére vallók vagy nyilatkozók ellen viszont azonnal nyomozni kezdenek a hatóságok. Rogán egyébként is folyamatosan perrel fenyegeti a sajtót, illetve azokat, akik felfednék a gyanúsabbnál gyanúsabb kapcsolatait, például Habony Árpádig érő baráti körét, s csodálatra méltó gazdagodását. Az ezernyi kínos ügy árnyékában napról napra égetőbb a kérdés: meddig tartja még szorosan maga mellett az egyre kínosabbá váló Rogánt a kormányfő?

Száraz István és egy csapat különös orosz a magyar letelepedési program szellemképén

A magyar letelepedési kötvényprogramot talán csak a működtetői és haszonélvezői látják át teljesen.
Találatok: [7]  Oldalak:   1