K-Monitor Adatbázis

2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található. A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.

Elvben nyilvános, gyakorlatilag nem az, hogy kik a magyarországi gazdálkodó szervezetek tényleges tulajdonosai. A magántőkealapok gazdáit pedig – megszegve az uniós szabályokat – fel sem kell tüntetni a listán. Ez eddig nem szúrta az EU-s hatóságok szemét.

Paár Attila közbeszerzéseken taroló cégcsoportja új üzletágba vág bele.

Üres csövek fekszenek a földben a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő tram-train vágányai mentén, a MÁV-nak a jelek szerint nem sürgős, hogy az ezekbe szánt optikai kábelek a helyükre kerüljenek. Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. lenne a javítás felelőse egy birtokunkba jutott levél szerint.

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

Vajon hogyan lesz egy átlagos magáncégből Magyarország egyik legnagyobb, legbefolyásosabb vállalata? Ennek megértéséhez érdemes elmerülni a NER bugyraiban, az állami vagyon feltételezhető átjátszásának rejtelmeiben. A különféle tranzakciók átlathatatlanok ugyan, de az állam és személyesen Orbán Viktor ahhoz is minden segítséget megadott, hogy a folyamatokat eleve ne is lehessen tisztán látni.

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.

Átlagosan heti 50 000 db SMS küldését tervezi a Miniszterelnökség alá tartozó Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. A szolgáltatásra kiírt tendert Mészáros Lőrinc egykori jobbkezének, Jászai Gellértnek az érdekeltsége nyerte. Az, hogy az Invitech ICT Services Kft. milyen tartalmú üzeneket küld majd a felhasználóknak, Szabó Tímea országgyűlési képviselő (Párbeszéd) írásbeli kérdésére adott válaszból derült ki: a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszert használók kétlépcsős beléptetéséhez lesz rájuk szükség.

Erőltetett menetben fejleszti a magyar hadiipart a kormány és kedvenc üzletfelei. A túlközpontosítás sokszor rossz válaszokat szül, pedig az ország biztonsága és a teljes szektor jövője a tét.

A HVG információi szerint a titkosszolgálatok és több minisztérium vétója eredményezte, hogy az állami távközlési hálózatokat is üzemeltető MVM Net egyelőre nem került magánkézbe. A végső vevő a 4iG informatikai cég lenne.