K-Monitor Adatbázis

Új kémszoftverek, poloskák és más lehallgató eszközök segítségével figyelnek meg újságírókat, valamint forrásaikat az állami hatóságok több közép- és délkelet-európai országban – mondták el a Balkan Investigative Reporting Networknek (BIRN) a megfigyelés alatt álló újságírók. Az összeállításhoz az Átlátszó három hazai érintettel készült interjúval járult hozzá.

Hogy miként gyötrik a kiszemelt cégeket, azt igen jól nyomon lehet követni a nagy külföldi élelmiszer-kereskedelmi láncoknál – olyanoknál, mint a Lidl, az Aldi, a Tesco, a Penny vagy a Spar, írja a német hírtelevízió oldala.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

A 2022-es gazdasági visszaesést még az államhoz közel álló cégek is megérezték, a kormányközeli kommunikációs vállalatok és hírességek azonban még a tavalyi évet is masszív bevételekkel zárták.

"Visszautasíthatatlan" ajánlat, jogi szigorítás és versenytárgyalások, ahol már indulni sem érdemes. Német cégvezetők tapasztalatai Magyarországon. A Német Kereskedelmi Szövetség ügyvivője Brüsszeltől vár közbelépést.

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

Vajon hogyan lesz egy átlagos magáncégből Magyarország egyik legnagyobb, legbefolyásosabb vállalata? Ennek megértéséhez érdemes elmerülni a NER bugyraiban, az állami vagyon feltételezhető átjátszásának rejtelmeiben. A különféle tranzakciók átlathatatlanok ugyan, de az állam és személyesen Orbán Viktor ahhoz is minden segítséget megadott, hogy a folyamatokat eleve ne is lehessen tisztán látni.

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.

Miközben a két éve dühöngő világjárvány miatt alig-alig akadnak már rendezvények, az állam több tízmilliárd forint értékben bízta meg az Antenna Hungáriát szervezési feladatokkal. Ezeket aztán a cég el sem végzi, hanem továbbpasszolja Balásy Gyula érdekeltségeinek.

Aktív befektetési tevékenységbe kezdett Magyarországon egy, az Orbán-kormány kegyeit élvező s részben általa pénzelt portugál kockázatitőke-kezelő társaság. A részleteket titkolják.