language

Akták:

Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei highlight_off

Intézmények:

Tender-Network Zrt. highlight_off

Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei

Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei

A 2010-es évek egyik legsikeresebb vállalkozása, az Elios Innovatív Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) 2009-ben jött létre. Első évében 8,4 millió forintos árbevételt termelt, 2011-re azonban ez az összeg meghaladta a hárommilliárdot. A céget (illetve jogelődjét) többek közt Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István alapította. Az Elios-féle gazdasági csoda akkor kezdődött, amikor 2010-ben a Közgép energetikai cége, az E-OS részesedést szerzett a vállalatban. Ugyan két évvel később, amikor a Közgép kiszállt a cégből, a lendület kissé megtört, de 2014-ben, amikor Tiborcz István 50%-os tulajdonra tett szert a vállalatban, az Elios ismét közel hárommilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Az Elios bevételeinek túlnyomó része uniós finanszírozású projektekből származik, fő tevékenységük led-technológiás közvilágítási rendszerek kiépítése. 

A cég által megnyert közbeszerzések közül többet is az Elios után egy hónappal alapított Sistrade Kft.készített elő, amelynek tulajdonosa Hamar Endre. Hamar 2011 és 2013 között Tiborcz István üzlettársa, 2014-ig pedig - sajtóértesülések szerint - az Elios résztulajdonosa volt, miközben tehát egyik cégével pályázatokat készített elő, másik cégével elindult azokon. A rendőrség 2015 márciusában négy közbeszerzés kapcsán nyomozást indított az Elios Zrt. ellen. A nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, azonban a Pest Megyei Főügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával szemben komoly aggályok merültek fel az ügy felderítésével kapcsolatban. 

A gyanús pályázati győzelmekkel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta. A vizsgálat közbeszerzési szabálytalanságok sorát tárta fel, többek között az eljárások manipulálása, a résztvevők közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is bizonyítást nyert. Azonban a kormány végül úgy döntött, hogy nem számol el az EU felé az Elios által megvalósított projektek számláival, így azokat a költségeket végül a magyar adófizetők pénzéből állták

Tiborcz István 2015 áprilisában, a vizsgálatok kezdetekor kiszállt az Elios-ból, tulajdonrészét pedig a közbeszerzési piacon szintén rendkívül sikeres Paár Attila érdekeltségi köréhez tartozó West Hungária Bau Kft.-nek adta el. 2021-ben végelszámolás alá vonták az ügyhöz kötődő két kulcs céget az Elios Zrt.-t és a Sistrade Kft.-t. A nyilvánosságra hozott OLAF jelentésekből ma már kirajzolódik az a külföldön is terjeszkedő (pl. Szlovákia, Szerbia) kiterjedt céghálózat, amely részt vett az Elios-hoz köthető közbeszerzési csalássorozatban, azonban az üggyel kapcsolatban továbbra sem történtek felelősségre vonások.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

Az elsötétített ország – Az Elios-ügy és az önkormányzatok felelőssége

Alig volt olyan ellenzéki önkormányzati képviselő, aki időben tudhatta, hogy a városa Tiborcz Istvánékkal akar közvilágítást fejleszteni. A képviselő-testületek többsége nem szavazhatott arról, hogy kivel szerződjön a település, ők csak az eredményhirdetés után szembesültek az Elios győzelmével. Vagy még akkor sem.

Kalocsán ugyanaz készítette az uniós pályázat három árajánlatát – itt a következő OLAF-levél

Közadatigénylésünkre Kalocsa is elküldte az Európai Unió csalás elleni hivatalától tavaly októberben kapott iratot, amelyben a brüsszeli ellenőrök összegezték, hogy milyen visszásságokat találtak a város közvilágításának korszerűsítésénél. Az OLAF-levélben szerepel a miniszterelnök veje, Tiborcz István is, aki tulajdonos volt az Eliosban, amikor a cég elnyerte a kalocsai munkát.

Referenciák nélkül nyert közbeszerzést az Elios jogelődje Hódmezővásárhelyen

Az alföldi város tavaly októberben kapott levelet az Európai Uniós csalás elleni hivatalától, amely tételesen leírta, hogy milyen furcsaságokat talált a település közvilágításának korszerűsítésével kapcsolatban. A brüsszeli dokumentumban szerepel Lázár János és a miniszterelnök veje, Tiborcz István is.

Lett volna büntetőjogi szempontból járható út, de senki nem merte lehallgatni Tiborcz Istvánt, a miniszterelnök vejét

Általános tapasztalat, hogy az országos közvilágítás-korszerűsítést követően rosszabbak lettek a látási viszonyok az érintett településeken. A műszaki tartalommal azonban az OLAF-nak nincs gondja, csak az egykori közbeszerzésekkel, valamint a szerződésekkel kapcsolatban tesz észrevételeket. Kérdés, ezeknek van-e büntetőjogi következményük. A korábban lezárult Elios-beruházásokat érintő nyomozás során nem voltak: akkor ahhoz, hogy tovább lehessen lépni, le kellett volna hallgatni a kormányfő vejét és Tiborcz István üzleti körét. De ugyan ki merte volna elrendelni ezt?

Lázár városán mutatták meg Tiborczék, hogyan kell közbeszerzést nyerni

Hatalmasat szakított az Elios Hódmezővásárhelyen, ráadásul a projekten Tiborcz Istvánék mellett az akkori polgármesterhez, Lázár Jánoshoz köthető üzleti körök is serénykedtek. A miniszterelnök veje személyesen tárgyalt a lámpákról, a lebonyolításban résztvevő közbeszerzési tanácsadók pedig később a Lázár vezette Miniszterelnökségtől kaptak zsíros megbízásokat.

Amit a magyar rendőrök nem találtak Orbán vejénél, előásta az OLAF

A Tiborcz-cég Elios egyik vezetőjén keresztül előre egyeztetett Szekszárd fideszes irányítóival a közvilágítási pályázatról. Ezek után olyan indulási feltételek kerültek a pályázati kiírásba, amelyeket kizárólag az Elios tudott teljesíteni. Az uniós nyomozás során az is bebizonyosodott: az Elios üzletági vezetője az elvileg független pályázat-előkészítői munkán is rajta tartotta a kezét.
Találatok: [6]  Oldalak:   1