K-Monitor Adatbázis

Nyolc éve próbálom megtudni, tényleg az állam segítette-e ki titokban az Orbán Viktor szívének – akkor még – kedves FHB Bankot 2012-ben. Szívattak, hátráltattak, ahogy csak tudtak, de most kiderült, hogy végig nekem volt igazam. Számít? Dehogy számít.

Nyolc éve szorult helyzetbe került az FHB Bank: azonnal 30 milliárd forintnyi tőkére volt szüksége, hogy ne boruljon fel. Spéder Zoltán, a bank akkori vezetője jól feküdt a kormánynál: rendszeres vendég volt Orbán Viktor irodájában, egészen közeli, baráti kapcsolatban állt Lázár Jánossal, a miniszterelnöki hivatal vezetőjével, üzletelt Simicska Lajossal, a Fidesz akkori gazdasági centrumával, és Németh Lászlóné fejlesztési miniszterrel is jóban volt. Ezek után senkit sem lepett meg, hogy az FHB furcsa kötvénykibocsátással 30 milliárddal növelni tudta az alaptőkéjét.

Három éve indítottunk egy pert a Magyar Állam tulajdonában álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, azaz az MNV ellen, közérdekű adatokat szerettünk volna megismerni arról, mi lett a sorsa kicsit több mint 30 milliárd forintnyi közpénznek. Az ilyen perek első fokon néhány hónap alatt le szoktak zárulni, a miénkben mégsem született ítélet már 3 éve, és úgy állnak a dolgok, hogy jó darabig még nem is fog, a kormány ugyanis minden lehetséges eszközzel akadályozza az eljárást.

Vizsgálatot indított az Európai Bizottság annak kiderítésére, hogy a különböző állami cégek jogszerűen nyújtottak-e segítséget az egykori Malév egyik fennmaradt leánycégének, a köztulajdonban lévő Malév Ground Handling-nak.

A 444 írt először hosszan azokról a rejtélyes kötvényekről, amiket 2012-ben adott el az FHB Nyrt. rejtélyes „külföldi” befektetőknek. Rengeteg jel mutat arra, hogy ez a „külföldi” befektető igazából a magyar állam. Viszont ha tényleg a magyar állam vagy valamelyik cége vette meg a papírokat, akkor az állami vezetőknek, a pénzügyi felügyeletnek és az FHB igazgatóságának is, legalább az EU előtt kellene elszámolnia, és tisztázni, hogy ez akkor tényleg tiltott állami támogatás, és tényleg a befektetők megtévesztése volt-e, na meg hogy megfelelően gazdálkodtak-e az állami vagyonnal, amikor úgy döntöttek (ha úgy döntöttek), hogy az FHB-t segítik ki belőle.

Úgy adtak el Schmidt Mária családi cégének állami tulajdonban lévő részvényeket, hogy semmilyen verseny nem volt: nem vitték tőzsdére, mint az állami OTP-részvényeket, de a cég többi részvényese sem tehetett ajánlatot. A Terror Házának főigazgatója, leendő kormánybiztos ráadásul azt a részvénycsomagot vehette meg kizárólagosan, amit a hvg.hu információi szerint az állam még a magánnyugdíj-pénztári vagyonnal szerzett meg. Schmidt nem nyilatkozott, a cég ügyeit intéző lánya viszont tagadta, hogy ez a törvények által tiltott állami támogatás lenne. Az állami vagyonkezelő szintén sikeresnek tartja a tranzakciót.