language

Kulcsszavak:

hatalomkoncentráció highlight_off

Akták:

Trafikmutyi highlight_off

Trafikmutyi

Trafikmutyi

A dohányzás visszaszorítása ürügyén a kormány újraszabályozta a dohánykiskereskedelmet. A trafik koncessziók odaítélése teljesen átláthatatlanul történt, a pályázatokat jelentős része kormány közeli vállalkozók és rokonaik nyerték.


A törvényszöveg Brüsszelbe előzetes jóváhagyásra kiküldött verziójáról például kiderült, hogy egy "Sánta János" nevű felhasználó számítógépén hozták létre. A név megegyezik a Continental Zrt. vezetőjéével, Lázár János ismerősével.


Már ekkor jelezték, pusztán a dohányból ugyanis nehezen fognak megélni a trafikok, az eladási pontok mesterséges leszűkítése – a korábbi 38 ezer helyett csak 6 ezer helyen lehet majd cigit kapni – a feketepiac robbanásszerű elburjánzását hozza. Azt pedig senki sem képes megakadályozni, hogy a trafikokat zsebszerződéseken keresztül néhány nagyobb üzleti kör tartsa majd a kezében. Több lépésben szerencsejátékkal, kávéval, újsággal, üdítőkkel, alkoholokkal bővítették a trafikok termékkörét.


A piacátszervezésért felelős, Németh Lászlóné vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), illetve a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. 2012. április végén tette közzé a trafikpályázatnak a magyar dohánypiac túlnyomó részét felosztó első körének nyerteseit (20 évre).
A Fidesztől a trafikmutyi miatt távozott szekszárdi képviselő, Hadházy Ákos a hvg.hu-nak átadott egy, a szekszárdi frakcióülésen készült, témába vágó hangfelvételt. Ez volt az első konkrét bizonyíték arról, amiről országszerte suttogtak, miszerint a helyi fideszes frakcióüléseken dőlt el, hogy kik kaphatnak trafikot, és kik nem. Hajduszoboszló még hasonló.


Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

 


Később az ügyészség a trafkpályázat törvényességének vizsgálatát azzal utasította el, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem jogának átengedésekor Németh Lászlóné miniszter a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás körébe tartozó döntést hozott. Márpedig a gazdálkodás körében meghozott döntés nem tartozik az ügyészségről szóló törvényben meghatározott ügyészi törvényességi ellenőrzési hatáskörbe.


A dohánykereskedelem monopolizálása hazánkban (MTA-DE, 2019)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

Az apróért is lehajol a milliárdos: újabb trafikot szerzett

Tucatnyi nemzeti dohánybolt került már a CBA egyik tulajdonosának, Gyelán Zsoltnak a birtokába; legutóbb egy kismarosit szerzett meg az általa újonnan alapított Kisvasút Tabak Bt. Ennek befektetője is a Gyelán család Capital Food Holdingja, amelynek a vagyona már meghaladja az egymilliárd forintot, és minden évben több száz millió forint az adózott eredménye.

Trafikbárók Budapesten: Vu Quy Duong már 92 nemzeti dohányboltban érdekelt

Az Orbán-kormány 2012 szeptemberében törvénybe iktatta, hogy 2013 közepétől csak azok árulhatnak cigarettát, akik erre engedélyt kapnak. A koncessziókat botrányos tenderen osztották ki: hamar kiderült, hogy az engedélyek nagy részét a kormánypárthoz így-úgy közelállók nyerték meg. Az Átlátszó most megvizsgálta, hogy azóta hogyan alakultak a nemzeti dohányboltok bevételei és tulajdonviszonyai. Azt találtuk, hogy míg a törvény célja szerint elvileg egy személy legfeljebb öt dohányboltot üzemeltethetne, a sokmilliárdos forgalmú üzemeltetői hálózatokba szerveződő dohányboltok végső tulajdonosai – betéti társaságok kültagjaiként – egyszerre több tucat trafikban is érdekeltek lehetnek.

Uniós és magyar közpénzek a kormánypárti médiafoglalás szolgálatában 2014-2016

Lassan befejeződik a nem-kormánypárti média felvásárlása, miközben másfél év alatt szinte a semmiből felépült az új, Simicska-cégek nélküli orbánista médiaportfólió. Az 1 milliósra mért elérésű Origo mellett a TV2, az új bulvár-portfólió, az ugyancsak egymillió olvasót elérő vidéki laphálózat és a szépen hálózatosodó rádióadók sosem látott, politikailag homogén tulajdonosi struktúrájú médiabirodalommá állnak össze. Az akvizíciók és a működtetés költségeit részben a magyar költségvetésből átcsatornázott pénzek, részben a tulajdonos stróman-oligarcháknak juttatott uniós finanszírozású projektek haszna fedezi.

Sánta János csak azért költött 70 millió forintot a Napi Gazdaságra, mert Orbán azt mondta, jó lenne

Azért költött 70 millió forintot a Napi Gazdaság 49 százalékára, mert Orbán Viktor egy interjúban azt mondta, hogy ha lehet, a vállalkozók támogassák a jobboldali sajtót. Tévét, rádiót nem akar venni, de a Napi Gazdaságból középtávon nyereséget vár.

Orbánék hálátlanul zabálták a milliárdokat

Sorban keresték a Fidesz kegyét a nagy kereskedelmi láncok az első iparági sokkot okozó 2010-es különadók után. Ennek a folyamatnak a mérlege katasztrofális. Mára kiderült, ablakon kidobott pénz volt a kormánypárti holdudvarra elköltött sok milliárd forint. Nem jött létre a remélt kiegyensúlyozott kapcsolat. A jutalom pedig a piacvesztés lehet a legnagyobb láncoknak.

Magyarország: a foglyul ejtett állam

A kormány önkényesen tesz különbséget a piaci szereplők, vállalatok között. Ezenfelül a szabályozás hiánya és a példátlan hatalomkoncentráció hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a lobbizásnak „unortodox" fórumai, formái jöjjenek létre – állítja a Transparency International (TI) honi lobbiszabályozást, a magyarországi üzleti környezetet, valamint a kormány és 50 vállalat között létrejött stratégiai megállapodást vizsgáló, ma Budapesten bemutatott tanulmánya. A kutatást egyébként 19 országban végezték el, s a magyar eredményeket is ismertető összefoglalót jövő év elején Berlinben mutatják be.
Találatok: [6]  Oldalak:   1