language

Kulcsszavak:

ítélet/döntés highlight_off
tudomány highlight_off
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>

Mire alapul az EP állásfoglalása a magyarországi önkényuralomról?

Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.

Kúria: Nem teheti ki az állam a Politikatörténeti Intézetet a Kossuth térről

Érdekes ügyben hozott döntést a Kúria öttagú tanácsa. Az állam (kormány) ugyanis szeretné kiüríteni a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületét – ami régen épp a Kúriáé volt – hogy az vissszanyerhesse eredeti funkcióját, és ismét ott működhessen a legmagasabb bírói fórum. A Néprajzi Múzeum jövője megoldott a Városligetben felhúzandó új épülettel. Csakhogy a régi épület egy részét használja a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. (PTI, az állampárt Párttörténeti Intézetének jogutódja) is, akiktől a kormány közös megegyezés helyett úgy szabadulna, hogy bírósággal rakatná ki őket.

Schmitt Pál beletörődött, hogy nem doktor

Törvénytelen és etikailag kifogásolható volt, hogy a Magyar Testnevelési Egyetem doktori címet adott Schmitt Pálnak 1992-ben - ezt állapította meg a jogorvoslati bizottság, amely Schmitt Pál kifogására vizsgálta meg az ügyét. A plágiumbotrány miatt lemondó volt köztársasági elnök a határozatra tekintettel lemondott doktori címéről.

Budai újabb melléfogása: a BRFK halkan lezárta a filozófusügyet

Budai Gyula megint nagyot bukott az elszámoltatással. A rendőrség bűncselekmény hiányában az összes "filozófusügyet" lezárta. A döntésről a "filozófusbotrányt" meglehetősen bő lére eresztve tárgyaló kormányhű lapokban nem lehet olvasni.

Budai csúnyán felsült a filozófusok lejáratásával

Megszüntették a még folyamatban levő nyomozásokat is azokban a filozófusprofesszorok ellen indított ügyekben, amelyekben Budai Gyula kormánybiztos kezdeményezett eljárást ismertette a hvg a távirati iroda által - micsoda véletlen - az ingyenes szolgáltatásban nem közölt MTI-hírt.

Schmitt Pált megfosztották címétől!

Mégsem úszta meg a plágiumbotrányt Schmitt Pál! Az egyetem szenátusa csütörtökön este megfosztotta a doktori címétől, államfői posztjának sorsa a bejelentés pillanatában még kétséges. A doktori címet a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának csütörtök délelőtti javaslatára vonták vissza.
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>