Ártatlannak vallotta magát a költségvetési csalással és hamis magánokirattal való visszaéléssel vádolt Simon Gábor a Fővárosi Törvényszéken megkezdődött büntetőperében. Az MSZP korábbi elnökhelyettese most jelent és szólalt meg először a nyilvánosság előtt azóta, hogy 2014-ben az ellene a választási kampány során indult nyomozás miatt kénytelen volt lemondani tisztségeiről.

Bár az akták még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozóinál vannak, a döntés már megszületett: a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja a költségvetési csalás és pénzmosás gyanújával még 2014 augusztusában elrendelt nyomozást a 2014 márciusában rejtélyes körülmények között elhunyt Welsz Tamás hagyatékával összefüggésben – tudta meg a Népszabadság.

Több mint egymillió eurós pénzmozgás volt azokon a bankszámlákon, amelyeket zárolt a NAV, hogy a számlatulajdonos ellenőrzésekor megakadályozza az esetleges vagyonkimentést.

Folytatólagosan elkövetett sikkasztásban, pénzmosásban, közokirat-hamisításban és csalásban mondta ki bűnösnek a Debreceni Ítélőtábla hétfőn azt a négy vádlottat, aki 2007-ben csaknem 400 millió forint értékű intervenciós kukoricát értékesített.

A Magyar Nemzeti Bank a Bissau-guineai útlevelek felhasználásával nyitott számlák miatt folytatott vizsgálatot. Politikusoknak volt ilyen útlevele, állítólag Simon Gábornak is.

Nem kizárólag Welsz Tamás halála miatt különítette el az ügyészség a márciusban - máig tisztázatlan körülmények között - elhunyt vállalkozóval kapcsolatos nyomozást attól, amelyet Simon Gábor volt MSZP-s politikus ellen folytatnak - tudtuk meg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) szóvivőjétől. Nagy Andrea a Népszabadság információját megerősítve jelezte: a pénzmosás bűntettére és más bűncselekményekre utaló részt elkülönítették a Simon elleni adócsalási és okirathamisítási ügyrésztől.

Kalandos úton kerülhetett a 240 millió forintnyi deviza Simon Gábor volt MSZP-s elnökhelyettes bécsi számlájára. A Blikk olyan összefüggéseket talált, amelyek arra utalnak: az előzetesben ülő politikus készpénzben csempészhette ki vagyonát az országból.

Már akkor felmerült a pénzmosás gyanúja, amikor először történt több millió forintos pénzmozgás Simon Gábor budapesti számláján. A MagNet Bank akkor ezt jelentette is a NAV-nak, de hogy annak a vizsgálatnak mi lett az eredménye, arról nem adhat tájékoztatást az adóhivatal. Azt is megtudtuk egyébként, hogy Simon Gábor egy saját maga által választott helyszínre hívta a banki ügyintézőt, és ott nyitotta a számlát.

Hogyan nyithat valaki bankszámlát másnak a nevében, ráadásul egy külföldi útlevéllel? A bankbiztonsági szakértő szerint sehogy. Simon Gábor mégis megtette, ha igaz az ügyészség gyanúja.

A hivatalos magyarázat szerint Simon Gábor úgy bukott le a 240 milliós titkos ausztriai bankszámlájával, hogy az osztrák pénzmosás elleni hatóság az osztrák bank adatai alapján kiszúrta, hogy ő egy magyar politikus. Éppen ez, vagyis az ügyfél "kiemelt közszereplő" minősége az, amit a magyar bankok ma csak külföldi ügyfélnél kötelesek vizsgálni, a hazai politikusoknál azonban nem.