Csaknem kétmilliárd forint érkezett 2022 első felében Márki-Zay Péter mozgalmához az Egyesült Államokból. Ez az összeg eltörpül a Fidesz „államosított” kampányának számaihoz képest, ám újdonság a magyar politikában. Eddig ugyanis senkinek nem volt „papírja” arról, hogy kampányának felét „kiskapusan”, de külföldről finanszírozták – ezt ráadásul épp a közös miniszterelnök-jelölt hozta nyilvánosságra.
Papíron gazdaságfejlesztésre ígért Milorad Dodik szélsőséges boszniai szerb vezetőnek forintmilliárdokat Orbán Viktor, de a megvalósuló pénzosztás korrupciós kockázatokkal terhelt. Mindeközben az elszakadással kacérkodó szélsőjobboldali Dodik a délszláv háború óta nem látott politikai feszültséget élesztget Boszniában. A magyar támogatásra pont a helyi választások előtt írtak ki pályázatot.
Az érintettek két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet vagy felhagytak tevékenységükkel és vagyonukról nem rendelkeztek. Hatvanhárom esetben a pártként működés megszűnését kérik kimondani, tíz pártot pedig megszüntetnének.
A tavaszi országgyűlési választás után 73 párt ellen indul, amiért két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet, vagy mert felhagytak tevékenységükkel, és vagyonukról nem rendelkeztek – közölte a Legfőbb Ügyészség az MTI-vel.
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke „választás rendje elleni bűncselekmény” miatt feljelentést tesz a Jobbik és a párt egy korábbi alkalmazottja ellen.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Határozottan visszautasított az Action for Democracy nevű amerikai szervezet, amely a Mindenki Magyarországa Mozgalmat (MMM) támogatta, minden olyan vádat, amely szerint ők beavatkoztak volna a magyar választásokba. A napokban ugyanis Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt beszélt arról a Magyar Hang podcastjában, hogy a külföldi szervezettől több százmillió forint támogatást kaptak a kampány alatt.
Már nyilvános a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányelszámolása, bár a csaknem kétezer oldalas dokumentumból nem sok derül ki. A korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt és szervezete költéseit már csak azért is nagy várakozás övezte, hiszen a politikus nemrég lapunknak elárulta: még júniusban is több százmillió forintot kaptak az Egyesült Államokból. Habár korábban azt állította, hogy ebből is költöttek a kampányra, az adományozó szervezet szerint nem arra adták a pénzt. Azóta egyébként már Márki-Zay Péter is mást mond. Azt azonban hiába igyekezett megtudni tőle az ATV is, hogy pontosan mekkora összegről van szó, a szavaiból nem derült ki.
Megbírságolták a Szerb Posta közvállalat közérdekű adatokért felelős illetékesét, amiért az nem volt hajlandó a törvényben meghatározott módon és határidőre tájékoztatást adni a Szabad Magyar Szó megkeresésére, hogy kire ruházta át a Magyar Postától kapott, az április 3-ai magyarországi választásokkal kapcsolatos választási csomagok kézbesítésének feladatát - írja a vajdasági lap.
A Budapesti 10. számú országgyűlési egyéni választókerületben induló egyik jelölt ajánlóívein halottak aláírása is szerepelt, írja a Police.hu. A Választási Iroda feljelentése után a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya indított eljárást, ami során megállapították, hogy az ajánlóíveken 12 olyan személy aláírása is szerepelt, akik az ajánlásgyűjtés idején már nem éltek. Illetve 28 olyan emberé, akik a rendőröknek azt állították, hogy valójában ők nem írták alá az ívet.
