Megigényelték az íveket és elkezdik az aláírásgyűjtést a jóváhagyott népszavazási kezdeményezésükhöz, ezzel párhuzamosan új kérdést is benyújtanak – mondta az LMP-s Kanász-Nagy Máté. Közben civilek is azt kérik a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá az építészeti törvényt, amelybe átemelték a kiemelt beruházások szabályozását, a korábbiaknál is kevesebb lehetőséget hagyva a közvetlenül érintettek számára.
A Fővárosi Törvényszék hétfőn nem jogerős ítéletével választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntettében, valamint garázdaság vétségében mondta ki bűnösnek Varju Lászlót, és pénzbüntetést szabott ki rá, ugyanakkor a testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette a DK országgyűlési képviselőjét.
Az áprilisi országgyűlési választást megelőzően számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival, ugyanis sokan számoltak be arról, hogy tudtukon kívül kerültek fel az ajánlóívekre. Az Országos Rendőr-főkapitányság az Átlátszó érdeklődésére december végén elárulta, hogy hány esetben került eddig sor a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt vádemelésre, mennyi eljárást szüntettek meg, vagy függesztettek fel. Az adatokból az látszik, hogy az eljárások több mint harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, minden tizedik nyomozást pedig megszüntettek.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Csak részben buktak el a Kúrián a népszavazáson érvénytelen szavazatra buzdító szervezetekre kirótt bírságok. A civilek Strasbourgig is készek elmenni, hogy bebizonyosodjon: az egyébként jogszerű érvénytelen szavazat mellett kampányolni sem tilos.
A bűnösnek nyilvánított és jogerősen elítélt, ezért mandátumát az idén február elején elvesztő méhkeréki polgármestert, Tát Margitot a község önkormányzata munkatársként vagy megbízási szerződéssel tanácsadóként foglalkoztatja.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) húszezer forintra mérsékelte Hoppál Péter, Baranya megye 2-es választókerületének Fidesz-KDNP színekben újrainduló országgyűlési képviselőjelöltjének bírságát.
Hatáskör hiányában nem vizsgálhatja a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a Romániában szeméttelepen talált levélszavazatok ügyét.
Ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte a választási bizottság Hoppál Pétert, Baranya megye 2-es választókerületének Fidesz-KDNP színekben újrainduló országgyűlési képviselőjelöltjét, amiért kihúzta a kábelt az ellenzéket népszerűsítő LED-falból Pécs főterén hétfőn.
A kormány február 24-én olyan hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy „felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.” (...) Az Alkotmánybíróság március 23-i döntésével azonban ugyanarra jutott, mint március 13-án: a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, a Kormány kommunikációs tevékenységével tájékoztatási kötelezettségének tett eleget.
