Egy zuglói iskolában adott át uniós pénzből vásárolt laptopokat a Fidesz helyi politikusa, Borbély Ádám, ami Hadházy Ákos, a választókerület parlamenti képviselője szerint már kampánypózolás. Ugyanez történt egyébként a 2022-es választás előtt is, ráadásul a gépek túlárazottnak is tűnnek.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
A választások előtt gyorsan lezavarta az Emmi az uniós pénzből lebonyolított notebook-projekt első körét, amelyben mintegy 120 ezer diák és tanár kapott kölcsön az államtól informatikai eszközöket. Hogy az oktatás színvonala ettől nőni fog-e, az erősen kérdéses.
Nem verték nagydobra, hogy mely cégekkel kötöttek szerződést a tanulói és tanári laptopok leszállítására, amelyeket az Európai Unió újjáépítési alapjából akar majd finanszíroztatni az állam. Ezért több helyre is közadatigénylést adtunk be, hogy megtudjuk a részleteket – végül a Klebelsberg Központ válaszolt. A szerződésekben szereplő műszaki leírások alapján a notebookok egérrel, táskával, operációs rendszerrel és jótállással együtt kerültek darabonként átlagosan bruttó 300 ezer forintba. A nyertes cégek között – amelyek összesen 27 milliárd forinton osztoznak – megtalálható egy olyan vállalkozás is, amelyeket korábban az Orbán-kormánnyal hoztak összefüggésbe.
Kampánycélokra használtak fideszes politikusok egy diákokat és tanárokat informatikai eszközökkel kisegítő pályázatot. A beszerzés részleteit takargatják, de a boltban bárki vehet olcsóbban gépeket, mint amennyit az állam átlagosan költ a laptopokra.
Kampánycélokra használtak fideszes politikusok egy diákokat és tanárokat informatikai eszközökkel kisegítő pályázatot. A beszerzés részleteit takargatják, de a boltban bárki vehet olcsóbban gépeket, mint amennyit az állam átlagosan költ a laptopokra.
Miután a kormány egy rendelettel elintézte, hogy a tanárok ne sztrájkolhassanak az alacsony fizetésük miatt, most is sorra csatlakoznak az iskolák az engedetlenségi mozgalomhoz. Erre és a kampányhajrára reagálhatott Vitályos Eszter, az Emmi államtitkára, aki múlt szerdán bejelentette, hogy február 15-e és március 31-e között 120 ezer notebookot oszt szét országosan pedagógusoknak és diákoknak. A saját választókörzetében, Szentendrén gyorsan át is adott 238 notebookot a Móricz Zsigmond Gimnáziumban.
Pártállástól függetlenül sorozatosan törvénytelenül tettek zsebre tiszteletdíjat a polgármesterek különböző cégtisztségeik után, mert a tilalmat fű alatt, egy salátatörvénybe rejtve fogadta el a parlament. A településvezetők meg is bukhatnak emiatt, muníciót adva ellenfeleiknek a választások előtt.
A hatvani tankerületi vezető arra utasította az iskolaigazgatókat, hogy a tanévnyitón a helyi fideszes képviselőnek, államtitkárnak adjanak szót, az egykori fideszes polgármestert viszont ne engedjék felszólalni. Már meg is volt egy olyan tanévnyitó, ahová a polgármester hiába ment el, nem kapott szót.
A családból hozott minták, az iskolai környezet és a politikai közbeszéd együtt idézik elő egy generációban, hogy csekély szerepet vállalnak a közéletben, vagy tevékenyen fejtik ki politikai álláspontjukat – összegezhető a Magyar Nemzet által megszólaltatott szakértők véleménye, amelyet ifjúságkutatások is alátámasztanak. A választásig mindössze kilenc hónap van hátra, ezért érdemes körüljárni, hogy mi áll a fiatalok politikához fűződő viszonyának hátterében.
