language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off
Varga Tamás highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>

25 éve lett vége az ártatlan srácok korszakának

1993. január 11-én a Fidesz eladta az állami MKB Banknak a Váci utcai pártszékházat. A befolyó pénzből Orbánék elkezdték felépíteni a párt gazdasági hátterét. Az ügylet rengeteg közéleti és párton belüli bírálatot kapott, a jobboldali fordulattal együtt hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz sokak szemében elveszítse a hitelét. Húzónevek léptek ki, a támogatottság 40 százalékról a választásokra 6 százalékra esett vissza. Cserébe viszont saját lábakon túl tudtak élni 1998-ig, a kormányra kerülésig.

Messzire ér a Simicska-polip jeges lehelete

A múlt héten botrányos körülmények között véget ért Orbán Viktor és Simicska Lajos negyedszázados szövetsége. Simicska lemocskolta Orbánt, médiabirodalmának Orbánhoz hű vezetői felmondtak. Visszatekintünk a most lezárult korszakra. A hosszú, fagyos ellenzéki évek idején növögető Simicska-féle cégbirodalom a második és a harmadik Orbán-kormány alatt vált százmilliárdos, komplett üzletágakat lefedő, sokkarú polippá az építőipartól a szerencsejátékig.

Erőterv és kaszinó – volt, botrány lett

Sokan mondják (főleg olyanok, akik ma már nincsenek a párt közelében): eddig két választása ment rá a Fidesznek a székházügyre. 1994-ben csaknem a parlamentből is kiestek a rendszerváltás utáni időszak első nagy politikai korrupciós botránya miatt, az ezredfordulón pedig az ÉS-nek a székházbevételek pártközeli cégekben történt eltüntetését feldolgozó riportja indította el a kevésbé drámai, de 2002-ben ugyancsak vereségbe torkolló népszerűségvesztést. A beállítás nyilván vitatható, az viszont bizonyos, hogy a székházügy 1993. május végi kipattanása után már csak a kivételes képzelőerővel megáldottak gondolhatták azt, hogy a Fidesz a tiszta és romlatlan nemzedéket képviseli a politikában.

Előbújik az árnyékból a Fidesz körül épült birodalom

A Fidesz politikusai két évtizeddel ezelőtt nyíltan beszéltek arról, hogy meg kell teremteni a párt gazdasági hátterét, a kulcsszereplők azonban a birodalom épülésével együtt egyre rejtőzködőbbé váltak.

Kovács Zoltán: Stiklik

„Vége a visszaélések, a becstelenség, a stiklik és a kifosztás korszakának" - jelentette ki Orbán Viktor szombat délután egyezerháromszázhuszonhét tiszthelyettes rendőr (azaz 1327, mert egy sem veszhet el) eskütételén és a Készenléti Rendőrség csapatzászló-adományozási ünnepségén a budapesti Hősök terén.

Kovács Zoltán: Már késő

Búcsúzik a köztársaságtól szinte mindenki. A sajtó, a politológusok jelentős része, hogy pártszervezetekké alakítják a számvevőséget, legújabban a bíróságok, mondván, az új alaptörvény lefejezi az igazságszolgáltatást. Ez bizonyára igaz, mind, csakhogy nem tegnap kezdődött.

Elhagyták régi pártingatlanjaikat a rendszerváltók

Országgyűlési határozati javaslatban szeretné az Állami Számvevőszéket vizsgálatra kötelezni a Fidesz az MSZP-székház eladásának ügyében – értesült a Népszava.

Megérik a pénzüket – Gyurcsány és Orbán gazdagodása

Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>