Jogállamban megengedhetetlen, az uniós előírásoknak nem megfelelő, sőt megalázó körülmények között tartották fogva ügyvédje szerint Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, amikor 2022 februárjában váratlanul magánzárkába helyezték át. A lapunk birtokába került panasz után a hatóság megállapította, hogy az intézet valóban nem biztosította az egészséges elhelyezéshez való jogot Schadlnak, és ügyvédje szerint később javultak a fogva tartás körülményei. Mindeközben Völner Pál a mai napig szabadlábon védekezhet. A történet pikantériája, hogy két évvel korábban államtitkárként éppen ő kritizálta a leghangosabban a börtönkártalanítások kifizetését, Völner szerint ugyanis mindenféle mondvacsinált ürüggyel perlik be az államot a fogvatartottak.
Még pár héttel a letartóztatása előtt is azon ügyködött Schadl György Völner Pállal, hogy a végrehajtói pályázatok beadási határideje előtt le tudjon vizsgázni négy protezsált ember. A Telex birtokába került hangfelvételek és nyomozati anyagok szerint Kubatov Gábortól, a Belügyminisztériumból és az egyik parlamenti kabinetből is megkeresték Völneréket a szakvizsga miatt. Az igazságügyi államtitkár utasítást adott, hogy írjanak ki gyorsan egy plusz időpontot. Azt is leegyeztették, hogy a négy ember biztosan bekerüljön a vizsgára, a bizottság egyik tagja pedig külön felhívta Völneréket, hogy kire kell odafigyelni. A dokumentumok szerint nem ez volt az egyetlen eset, hogy Schadlék befolyásolták a végrehajtói szakvizsgákat. Részleteiben megmutatjuk, hogy történt ez 2021 őszén.
Az előkészítő ülésen négyen is elismerték a bűnösségüket. Ketten a korrupt végrehajtók kinevezésével összefüggésben, ketten pedig a Schadl György nyaralójának szabálytalan átépítése ügyében vallották a vádirattal egyezően bűnösnek magukat.
Az Országos Bírói Tanácsban (OBT) ülő bírókon gúnyolódott, illetve „ügyek intézéséről” és feltehetően jogszabályok módosításáról is egyeztetett egy, a Telex birtokába került hangfelvételen Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára és Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke.
Akkora jogi háború dúlt Magyarország és három francia cafeteria-cég között, hogy azt alighanem egyszer majd a jogi tankönyvekben fogják tanítani. De immár vége. Magyarországnak akaratlanul is a segítségére sietett az EU, míg a francia cégek egy washingtoni bíróság ítéletében bíztak: a patthelyzetet végül egy peren kívüli egyezség zárta.
2003-ban Erzsébetváros akkori vezetése a Király utca 25-27-29. eladásáról döntött. A többmilliárdos ingatlanvagyonról szóló szerződéstől öt évvel később elállt a városvezetés, amit akkor hiába támadott meg az ingatlancég. 2019-ben a fideszes vezetés újra elővette a szerződést, átalakította és alá is írta az ingatlanok eladását, olyan kötbért vállaltak azonban, amire a kerületnek nem volt fedezete. Időközben polgármestert váltottak Erzsébetvárosban, az átadáskor viszont „elfelejtettek” szólni a folyamatban lévő szerződésről, így a jelenlegi kerületvezetés már azzal szembesült, hogy milliárdos követelése van egy végrehajtónak az önkormányzattal szemben. Perre mentek, feljelentést tettek és nyertek: náluk maradnak az ingatlanok. 19 évig húzódó ingatlaneladási szerződés, perrel, büntetőfeljelentéssel, végrehajtókkal, és az ügybe beletenyerelő Miniszterelnökséggel.
Évi félmillió tonna építési törmeléket fogadhat be a Dunakeszi határában lévő sittlerakó, amelynek tulajdonosát már több alkalommal megbüntette a környezetvédelmi hatóság. A terület elvileg „rekultiváció” alatt áll, de ennek egyelőre semmi nyoma. Sőt, háborítatlanul hevernek a telepen egykori budapesti épületek bontási anyagai, köztük rengeteg nem engedélyezett fém-, üveg-, gumi- és műanyaghulladék.
Schadl azt sérelmezte, hogy Izsai egy bírósági belső állásfoglalása kikerült a bíróságról, és egy, a Schadl útjában álló végrehajtó azt fel tudta használni a védekezéshez. Ezért a nyomozati iratok szerint találkozót kezdeményezett Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék elnökével, amely meg is történt, és ahol Izsai kirúgásáért lobbizott. Kettejük beszélgetését nem hallgatták le, de Schadl utólag arról számolt be a feleségének, hogy Tatár-Kis azt mondta neki: a bírót nem lehet kirúgni, „de diszkomfortossá tenni az életét és a csoportvezetői megbízását visszavonni, azt lehet, ha indokolt”.
Félmilliárdot csalhatott ki egy korábbi, köztiszteletben álló bíró befektetni vagy őt megsegíteni kívánó magánemberektől. Az ellene folyó nyomozás első két évében folytathatta a pénzgyűjtést és bírói munkáját, mígnem nyugdíjazták. Azóta ügyvéd.
A Völner-ügy csak a jéghegy csúcsa, mondják a kormányt átszövő korrupciós botrányról a piacról kiszorított végrehajtók. Bizonyíték erre, hogy a Miniszterelnökségen is házkutatást tartottak két hónapja. Lenyúlásokra nem csak a posztok újraosztása adott lehetőséget.
