K-Monitor Adatbázis

A tavaly befejezett uniós vizsgálat szerint a beruházás során 167 milliárd forintot elcsaltak vagy elloptak, és úgy néz ki, hogy emiatt mintegy 87 milliárdot vissza kell fizetni Brüsszelnek. A metróépítést 1998-ban Orbán Viktor állíttatta le, hogy aztán az új vonalat pont egy héttel a 2014-es választások előtt ő maga adhassa át. Megeshet, hogy a metró 2018-ban választási győzelmet hoz a Fidesznek.

A kétezres évek egyik legvitatottabb nagyberuházása volt a négyes metró építése. A projekt tíz évig húzódott, és végig botrányok kísérték. A metróvonal végül – szerelvények nélkül – 452,5 milliárd forintból készült el, ebből 181 milliárdot az Európai Unió adott rá támogatásként. A 7,4 kilométer hosszú vonal nem hozza a tervezett és elvárt utasszámot, így az ára 40 év alatt sem fog megtérülni, és lehet, hogy vissza kell majd fizetni az uniós pénz egy részét. Az építkezéssel kapcsolatban hűtlen kezelés, a metrószerelvények beszerzésével kapcsolatban vesztegetés gyanúja miatt ma is nyomoz a rendőrség.

„Annyiba került, mintha egy centiméter vastagon bevonták volna arannyal” – nagyjából így él a köztudatban a Margit híd felújítása. Az bizonyos, hogy az eredetileg tervezett költség többszörösébe került a projekt, érdemben senki nem ellenőrizte, és a mai napig nem nyilvánosak azok az adatok, amelyek alapján igazolni vagy cáfolni lehetne a sokmilliárdos túlárazás gyanúját. A politikailag talajt vesztett, meggyengült integritású városháza, kezében a 30 milliárddal, ideális üzleti partnere volt a nagyétvágyú kivitelezőknek.

A fővárosi projektek esetében már megszokott költségnövekedés a Margit hidat sem kerülte el, ám az, hogy a híd rekonstrukciója az eredetileg becsült összeg duplájába került, még a költségtúllépésben tapasztalt várospolitikusokat is meglepte. Hogy szállt el így a hídfelújítás ára?

A Korrupcióellenes Világnap alkalmából a K-monitor összegyűjtött néhány meghatározó ügyet az elmúlt másfél évtizedből.A felsorolt ügyekben nemcsak a téma, hanem az is közös, hogy egyiknek sem ismerjük számos fontos részletét, a szereplők valódi szerepét.

"Ez a közbeszerzési eljárás eredménye. Számunkra is meglepő, hogy ennyi, de nem tudunk mit csinálni. Ez nyert" - nyilatkozott augusztus 9-én Lakos Imre...

A Versenyhivatal 2005-ben 1,3 milliárd forintra büntette az országos útépítő kartellben résztvevő tizennégy céget, köztük 335 millióra Strabagot és 277 millióra a Betonút Zrt-t. A cégek a döntés ellen fellebbeztek, de bebukták.

Elhúzódik a sztrádakartellek lezárása: a bíróság felfüggesztette a 11,2 milliárd forintos, Strabag elleni kártérítési pert is.

Vasútépítő kartellt fülelt le a GVH: eljárás indul 12 cég, többek között a Vegyépszer, a Hídépítő és a Hochtief ellen – közölte a versenyhivatal.

A rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a felsorolt vállalkozások 2006-2007-ben a MÁV és a Nemzeti Autópálya Zrt., valamint jogutódja a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. által a magyarországi vasútvonalszakaszok felújítására, átépítésére, rehabilitációjára kiírt közbeszerzési eljárások során előzetesen megállapodtak a várható győztes személyéről, valamint a támogatók alvállalkozói és pénzügyi kompenzálásáról.