language

Lapok:

Népszava highlight_off

Kulcsszavak:

vesztegetés highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [254]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Első fokon négy év börtönre ítélte a bíróság Agócs Jánost, az Országos Roma Önkormányzat volt elnökét

Nagyon sajnálom ezt az egészet, megbántam – mondta az utolsó szó jogán a megtörten viselkedő Agócs János a bíróságon, miután elismerte bűnösségét. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnöke azt állította, nem volt tisztában azzal, milyen súlyos bűncselekményt követ el.

Svájcban is feljelentést tesz Hadházy Ákos az Agrárminisztériumnál eltüntetett közpénz miatt

Az ellenzéki politikus szerint minden jel arra utal, hogy az Agrárminisztérium hűtlen kezeléssel vádolt korábbi államtitkára büntetőperében szereplő milliárdok egy része megvan, a tárca vezetéséhez köthető.

Egy liter víz, ötven kilométer száguldás

Vidám pillanatokkal kezdődött a Schadl–Völner-ügy keddi tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyvédek szóvá tették, hogy mivel a pulpitus túl magas, a bíró széke pedig túl alacsony, nem látják Tóth Erzsébet bírónő arcát. Majd egy iratköteget teszek magam alá – viccelődött a hallgatóság derültségére bírónő, hozzátéve, hogy az is megoldás, ha az alant elhelyezkedő Varga Zoltán ügyvéd – korábban fideszes képviselő, illetve a KESMA kérészéletű vezetője – kap egy párnát maga alá.

„Nekem nem volt furcsa, hogy Schadl György mindvégig ott állt a végrehajtói irodák mögött”

Folyatódott a Schadl-Völner--per a Fővárosi Törvényszéken. Míg Schadl Györgyöt és a III. rendű R. Róbertet ezúttal is kommandósok hozták a terembe, addig a szabadlábon védekező, szinte minden tárgyaláson jelen lévő Völner Pál ezúttal nem jött el.

Schadl-Völner-ügy: előkerült egy nagy ellentmondás

Mint arról írtunk, múlt héten F. Vivien, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) egykori elnökének volt irodavezetője zömmel a „nem emlékszem” választ adta az ügyvédek kérdéseire. Ennek kapcsán kedden egy nagy ellentmondásra hívta fel a figyelmet a bíróságon Gellér Balázs, Schadl György és szintén vádlott feleségének ügyvédje: Gellér Balázs szerint 2021. november 5-én, amikor Schadlt és az ügy koronatanújává vált F. Vivient az ügyészség elkapta, a nő még azelőtt köthetett megállapodást együttműködésről az ügyészséggel, hogy vallomást tett volna. Gellér Balázs erre abból következtetett, hogy a koronatanú tanúvallomásának ügyiratszáma nem szerepel a megállapodáson.

Schadl-Völner-ügy: A koronatanú gyakran nem emlékszik arra, hogy ki hozta létre a kifizetéseket rögzítő mappákat

Csütörtökön folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a sajtóban vád „koronatanújaként” is jellemzett F. Vivien meghallgatása.

Folytatódik a Völner-Schadl per: Varga Judit négyszer találkozott Schadl Györggyel

Bűnjelként lefoglalt naptára szerint 2020 és 2021 között összesen négyszer találkozott a korrupcióval megvádolt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnöke Varga Judit korábbi igazságügyi miniszterrel. Volt olyan találkozó is, amely a „Karmelita” felirattal szerepelt a naptárban – derült ki a Fővárosi Törvényszéken kedden a Völner-Schadl per tárgyalásán a védői felszólalásból.

Négy éve nincs gyanúsítottja az Orbán-kormány legmagasabb szintjéig érő Microsoft-ügynek

Négy év után sincs gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, az egyik legjobban dokumentált és legprimitívebb, de a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak, amelyben az Országos Rendőr-főkapitányság is az elkövetők között van – írja csütörtöki Facebook-posztjában Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő kézhez kapta Polt Péter legfőbb ügyész – a hivatalos ügyészségi honlapra is feltöltött – válaszát írásos kérdésére a 2019. augusztus 23-án a feljelentésére elrendelt, ám azóta is eredménytelen nyomozás állásáról.

Én azt tapasztaltam, hogy Schadl Gy.-nek biztos, hogy volt olyan kapcsolatrendszere, ami szerepet tudott játszani

„Nem ismerem személyesen, párszor találkoztam vele, ezt nem nevezném ismeretségnek” – mondta F. Vivien Völner Pálról Tóth Erzsébet bírónő bemelegítő kérdésére kedden a Fővárosi Törvényszéjken a Schadl-Völner-ügy perének újabb fordulójában.
Találatok: [254]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>