language

Kulcsszavak:

autópálya highlight_off

Lapok:

Világgazdaság highlight_off

Világgazdaság

1969 óta jelenik meg a magyar- és világgazdaságról tájékoztató napilap. A lap indítását az új gazdasági mechanizmus keretei között kezdeményezték. Első tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Konjuktúra- és Piackutató Intézet lett. A kor viszonyaival ellentétben anyagait viszonylag szabadon közölhette, amely számos konfliktus forrása volt. Kompromisszumos megoldásként 1979-ben létrehozták a Heti Világgazdaságot (HVG), mely nyílt, a Világgazdaság pedig zárt terjesztésűvé vált. A Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatának tagjai megkapták ugyan, de az újságárusok nem értékesíthették. A korlátozást 1988-ban oldották fel.

 

A rendszerváltást követően a Zöld Újság Rt. elnevezésű cég jelenttette meg a napilapot, mely 2014-ig volt a lap kiadója. 2001-ben bevásárolta magát a cégbe az Axel-Springer Budapest Kiadó Kft, mely 2014-ben tulajdonlását eladta az azóta Mészáros Lőrinchez kötődő Mediaworks Hungary Zrt.-nek. A lapnak ma már online felülete is van, a cikkek vg.hu oldalon érhetőek el. Ezen keresztül 2018 végétől már a Fidesz-közeli médiaalapítvány, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a lap tulajdonosa. Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.


2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a VG nyomtatott kiadását 2022 júliusában.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [19]  Oldalak:   1 2   >  >>

Autópálya-koncesszió: kiderült, miért 35 évre szervezte ki a kormány a gyorsforgalmi úthálózatot

A megoldás erre a kérdésre a fentebb említett rád struktúra, kiegészülve a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díjjal (ráaszd). Ez azért is kedvező állami szempontból, mert nem terheli az államadósságot, ráadásul a befolyó útdíjakból ráfizetés nélkül fedezhető. A rád a koncessziós jogosultnak fizetendő díj összege, amelyet az adott úthálózat rendelkezésre állása alapján, arányosan kell meghatározni. Ha például az út teljes egészében nem áll rendelkezésre, úgy díjat sem kell fizetni utána. Ehhez van néhány ökölszabály. Az útszakasz akkor minősül rendelkezésre nem állónak, ha • a közlekedés nem biztosított legalább 60 km/óra sebességgel, • hó miatt nem járható, • nem teljesíti az előírt minimális útburkolati követelményeket, • sebességkorlátozás van érvényben.

Kiverte a biztosítékot a Közgép által feldobott ügy, 700 millió euró parkol

A Közgép által feldobott aszfaltügy kiverte a biztosítékot Brüsszelben: megakasztotta a még az előző ciklus hasonló ügye miatt felfüggesztett milliárdok átutalását.

Simicska biztosra megy, mindenki másnál olcsóbban építene autópályát a Közgép

A közbeszerzési pályázatoknál kegyvesztetté vált Közgép a konkurenciánál 25 milliárd forinttal olcsóbban építené meg az M4-es újabb szakaszát, a visszatéréshez egy erős olasz nagyvállalattal társult.

A Közgép nem tud OLAF-vádról

Közbeszerés Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatát lezáruló értesítésben nem szerepelt a Közgép szabálytalanságára vonatkozó megállapítás – reagált a Közgép arra a sajtóinformációkra, amely szerint az OLAF pénzügyi szabálytalanságot tárt fel a Közgép uniós források bevonásával megvalósult magyarországi beruházásoainál. …

Elveszhet háromszázmilliárd

Az Európai Bizottság szerint Magyarország korábban szabálytalanul járt el, amikor egyes beruházások áfáját is a támogatásokból fizette ki. A pénz épp jól jönne ott, amire kaptuk: a közlekedésfejlesztésben.

PPP: Fürdővízzel öntjük ki a gyereket

Törvénytelen szerződések, pályázatok közbeszerzés nélkül, évekre eladósított önkormányzatok – ezek csupán felsorolásszerűen a legfőbb érvek, amelyeket a kormánytól hallunk, ha szóba kerülnek a magánbefektetők és a közszféra társfinanszírozásában létrejövő PPP-projektek.
Találatok: [19]  Oldalak:   1 2   >  >>