language

Lapok:

Világgazdaság highlight_off

Akták:

Vizes VB 2017 highlight_off

Világgazdaság

1969 óta jelenik meg a magyar- és világgazdaságról tájékoztató napilap. A lap indítását az új gazdasági mechanizmus keretei között kezdeményezték. Első tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Konjuktúra- és Piackutató Intézet lett. A kor viszonyaival ellentétben anyagait viszonylag szabadon közölhette, amely számos konfliktus forrása volt. Kompromisszumos megoldásként 1979-ben létrehozták a Heti Világgazdaságot (HVG), mely nyílt, a Világgazdaság pedig zárt terjesztésűvé vált. A Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatának tagjai megkapták ugyan, de az újságárusok nem értékesíthették. A korlátozást 1988-ban oldották fel.

 

A rendszerváltást követően a Zöld Újság Rt. elnevezésű cég jelenttette meg a napilapot, mely 2014-ig volt a lap kiadója. 2001-ben bevásárolta magát a cégbe az Axel-Springer Budapest Kiadó Kft, mely 2014-ben tulajdonlását eladta az azóta Mészáros Lőrinchez kötődő Mediaworks Hungary Zrt.-nek. A lapnak ma már online felülete is van, a cikkek vg.hu oldalon érhetőek el. Ezen keresztül 2018 végétől már a Fidesz-közeli médiaalapítvány, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a lap tulajdonosa. Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.


2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a VG nyomtatott kiadását 2022 júliusában.

Vizes VB 2017

Vizes VB 2017

2017 tavaszán készített anyagunk szerint már biztosan elérte a 90 milliárd forintot a FINA 2017 vízes világbajnokság budapesti megrendezésének költsége. A beruházások kezdeti (14, 38, majd 50 milliárdos) költségbecsléseinek biztosan sokszorosába fog kerülni a sportesemény. A tisztánlátást nehezíti, hogy a kormány tucatnyi jogszabályba dugta el ugyanis a kormány a finanszírozás különböző tételeit, arról nem készült átlátható kimutatás. A kormány azzal érvel, hogy ezek jelentős részben olyan beruházások, amelyekre a vb-től függetlenül is szükség van.

 

A 2021-ről 2017-re előrehozott rendezésre hivatkozva a "Dagály-törvény" lehetőséget ad minden kapcsolódó közbeszerzés meghívásos alapon történő lefolytatására. A tenderek eredménye azt mutatja, sok esetben a kormányzattal jó viszonyt ápoló, az utóbbi években közbeszerzéseket halmozó cégek nyerték el a kivitelezés jogát.

 

Kattints tovább az összegekért!

 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!


 

 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4]  Oldalak:   1

Gyárfás lemondásának napján újabb 7,2 milliárd forintot kapott a vizes vb

Felélte az általános kormányzati tartalékot a kormány – a rendkívüli helyzetekre félretett százmilliárd forintból az utolsó legnagyobb tételt a vizes világbajnokság újabb kormányzati támogatása jelenti. A FINA megrendezéséhez a kormány a döntés szerint újabb 7,2 milliárd forintot ad. A döntés érdekessége, hogy épp tegnap jelentette be távozását a Magyar Úszó Szövetség elnöke, Gyárfás Tamás . A tegnapi Magyar Közlönyben összesen 45 milliárd forint sorsáról rendelkezik a kormány, a legnagyobb tételt az Eximbank 28,5 milliárd forintos tőkeemelése jelenti, amelynek a forrása az útfejlesztési keret – valószínűleg a fel nem használt összeget költik el ily módon.

Vizes vb: tucatnyi helyen fogtak gyanút a közbeszerzéseknél!

Lapzártáig tizenkét jogorvoslati kérelmet futott be az egyik kiemelt állami beruházás, a 2017-ben megrendezendő vizes világbajnokság közbeszerzéseihez. Az ajánlatkérő a teljes egészében állami tulajdonú Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft., amelyet külön törvény jelölt ki a világbajnokság megrendezésével kapcsolatos egyes feladatok irányításával és lebonyolításával, így ő végezheti a különféle beszerzéseket is. A tucatnyi jogorvoslati kérelmet a Közbeszerzési Hatóság elnöke, Rigó Csaba Balázs jegyzi.

Tízmilliókat költ egy vidéki város a budapesti vizes vb reklámjára

A kecskeméti önkormányzat magára vállalta a 2017-es budapesti úszó-világbajnokságot népszerűsítő 30 másodperces imázsfilm készítésének 55,6 millió forintos költségét - írja a Baon.
Találatok: [4]  Oldalak:   1