language

Lapok:

Népszava highlight_off

Intézmények:

ZÁÉV Zrt. highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

Stadionra még mindig jut pénz, az építési stop ellenére a kormány 109 milliárddal költ többet az eddig ismertnél

Az első félévben a költségvetésből 159 milliárd forintot fizetett ki a kormány állami beruházásokra az erre kijelölt költségvetési fejezetből, vagyis úgy tűnik, van foganatja a tavaly májusban elrendelt beruházási stopnak, hisz ez a tavalyi összeg alig tizede. Ugyanakkor a folytatásban már nem lesz ekkora a spórolás: a parlament elvileg 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárd forinttal megemelte az előirányzatot, így a tervek szerint idén 689 milliárd forintot fizetnek ki.

Elszállhatnak az atlétikai stadion már eleve felpumpált költségei, és csúszhat is a projekt

Újabb milliárdokat sikerült elkölteni az épülő atlétikai stadionra. Ezúttal tanácsadói, ellenőri feladatokra szerződtek baráti cégekkel.

Ötmilliárdért építheti a DVTK kosárcsarnokát Mészáros üzlettársa

Az Épkar Zrt. és egy miskolci cég húzta be a zsíros tendert, közel 100 millióval drágábban dolgoznak a becsült árnál.

A tervezettnél 3,2 milliárddal drágábban épít uszodát Mészáros cége Zalaegerszegen

... pedig már az eredetileg tervezett 5,6 milliárd forintos összeg sem volt éppen alacsony. A munkát elnyerő ZÁÉV hivatalosan január óta tartozik Magyarország leggazdagabb emberének érdekeltségébe.

Szerény százmillióval drágult a Néprajzi Múzeum tervezése

Egy kábelhálózat miatt előbb a gépészeti tervet rajzolták át, majd az épület terveit is. A múzeum még sehol, a tervezési költség megközelíti a kétmilliárdot.

Állítják, nincs semmi gond a Puskás-stadionnal

Mást ígért Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter három évvel ezelőtt, és mást állít a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nzrt. a Népszavának elküldött írásos válaszaiban a Puskás Ferenc Stadion ügyében.

Hadházy: bizarr szerződéseket köt a vagyonkezelő Mészárossal

Bizarrnak, elképzelhetetlennek tartja az LMP társelnöke azokat a keretszerződéseket, amelyeket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kötött Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozóhoz köthető, vagy vele üzleti kapcsolatban álló cégekkel.
Találatok: [9]  Oldalak:   1