language

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2790]  Oldalak:   <<  <  174 175 176 177 178 179 180 181 182 183   >  >>

BKV-ügy - A Swietelsky visszautasítja a metrós vesztegetésről szóló híreket

A Swietelsky Építő Kft. pénteki közleményében utasította vissza azt az hírt, amely szerint kétmilliárd forintos kenőpénzt kértek az építőcégtől egy 4-es metrós tender megnyeréséért.

Fizetést szavazott meg magának Esztergom képviselő-testülete

Esztergom képviselő-testülete pénteki ülésén a fideszes képviselők szavazataival úgy döntött, hogy 2011. augusztus elsejétől visszamenőlegesen kapjanak fizetést a testület tagjai.

Lemond-e a vádhatóság vezetője?

Továbbra sem tudni, hogy kihallgatja-e tanúként a rendőrség Keresztes Imrét, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) vezetőjét a 300 millió forintos csalási ügyben. A főügyész "hölgyismerősét" érintő bűncselekmény-sorozat kapcsán számos megválaszolatlan kérdés maradt. A rendőrség egyelőre nem tudja, mikor fejeződhet be a nyomozás.

Sukoró-per: az érték a mérték

Az ügyben jelenleg négy szakértői becslés szerint arányos volt a csere, kettő szerint nem. Oszkó úgy vélte, semmilyen kár nem érheti a magyar államot.

Sukorói telekcsere - Kirendelt igazságügyi szakértőt hallgatott meg a bíróság

A telekcsere ügyében indított polgári per csütörtöki tárgyalásán a sukorói ingatlanokat az ügyészségi értékbecslő által megállapítottnál valamivel kisebb értékűre, a cserére felajánlott Pest megyei telkeket pedig az ügyészségi értékbecslőnél magasabbra értékelte a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő.

Százmilliók folytak át a fantomcégen

A BKV-botrányban érintett, a közlekedési cég fénymásolóit csaknem 20 millióért összeszámoló Optimismo Kft.-t Orbán Viktorék egykori családi barátja, a korábban a kormányfő feleségével közösen vitt Szárhegy dűlő Kft. "nemtaggyűlési" jegyzőkönyvének ügyében is elhíresült Szász István Attila jegyeztette be ügyvédként. A vállalkozást a lapunk birtokába került nyomozati iratok szerint pénzmosásra használhatták, majd fantomizálták.
Találatok: [2790]  Oldalak:   <<  <  174 175 176 177 178 179 180 181 182 183   >  >>