A politikai pártok működése, kampányai komoly pénzekbe kerülnek. Ezen pénzek előteremtését nevezik pártfinanszírozásnak. Ez különféle forrásokból történhet: pl. tagdíjakból, magánadományokból, állami juttatásokból, vagy a párt valamilyen gazdasági tevékenységén keresztül.
Magyarországon a pártfinanszírozási rendszer a korrupció egyik melegágya. A pártok finanszírozása a szakértők szerint jelentős részben illegálisan, szabálytalanul történik.
A jelenleg hatályos pártfinanszírozási törvényt 1989-ben fogadta el az országgyűlés. Azzal a szándékkal, hogy az anyagi források területén az új pártok ne kerüljenek versenyhátrányba az állampárttal szemben, egy viszonylag megengedő szabályozás született.
A törvény kizárólag a más országokból származó, a névtelen, és (1992-től) a költségvetési pénzekből (is) gazdálkodó szervezetektől, vállalatoktól érkező adományok elfogadását tiltja. A magánadományok nagyságát tekintve nem létezik korlát, az adományozók közvetlenül, vagy akár a párt rendezvényeinek, kiadványainak finanszírozásán keresztül támogathatják az adott pártot.
A pártok működésük finanszírozásához a választásokon elért eredményeik alapján folyamatos állami támogatásban részesülnek. Ezenfelül a választási kampányokhoz külön forrásokhoz jutnak. A finanszírozás ezen területén (kampányköltségek) létezik ugyan felső korlát, ezt azonban rendszerint minden párt kijátssza. A harmadik állami finanszírozási csatorna 2003-ban nyílt meg, a parlamenti pártok alapítványai külön állami támogatásra váltak jogosulttá.
A pártoknak a gazdálkodásukról beszámolót kell készíteniük, ezt az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
Részletek, háttéranyagok a K-Monitor pártfinanszírozási mappájában.
Pártfinanszírozással kapcsolatos hírek a K-Monitor adatbázisában.
