A kétharmados többség példa nélküli lehetőséget teremtett az Orbán-kormány számára, hogy fellépjen a korrupció ellen, és az elszámoltatásra ígéretet is tettek választási kampányukban. A K-Monitor elemzői szerint azonban a ciklus első félideje alatt hozott intézkedések nem vezettek semmilyen érzékelhető pozitív változáshoz. Ennek okát lényegében a Fidesz kormányzására jellemző tényezőkben látják: a központosító jellegű strukturális átalakítások a jelenlegi politikai elit hatalmát erősítik, az új törvények sokszor egy-egy személy, vagy gazdasági csoport érdekeit jelenítik meg, míg a nem ritkán túlárazott állami megrendelésekhez rendre kormányközeli cégek jutnak.
Az elemzés tételesen foglalkozik az egyes törvényi szabályozások és intézkedések korrupciós kockázati hatásával: vizsgálja többek között az Alkotmány, az Alkotmánybíróság, a médiatörvény, a bírósági törvény valamint a közbeszerzések kérdéskörét és a strukturális problémákon kívül felhívja a figyelmet a hatalomkoncentrációt erősítő, valamint a kontrollintézmények szerepét gyengítő intézkedésekre. Ezek többsége a korábbi intézmények jogköreinek erőteljes nyírásával, valamint a vezető pozíciók pártemberekkel történő feltöltésével valósul meg.
Az elemzés több korrupcióellenes intézkedést is bemutat, kiemelve a kormány két évre szóló korrupció-megelőzési programját, amely olyan fontos elemeket is tartalmaz, mint a közérdekű bejelentők védelmének szabályozása vagy a közbeszerzésekkel, támogatások elosztásával kapcsolatos törvények, rendeletek felülvizsgálata. E program gyengesége azonban, hogy csak az államigazgatási szerveknél foglalkoztatott tisztviselőkre irányul, így számos korrupciós kihívásra egyáltalán nem ad választ.
A program hitelességét rontja továbbá, hogy a K-Monitor, illetve más kutatók elemzései alapján 2010 után is hasonló mennyiségben tapasztalhatóak az aktuális kormánypárthoz kötődő konkrét korrupciógyanús ügyek, mint a korábbi ciklusokban. Sőt, az eddig szokásos pártok közötti 70/30-as leosztás helyett, szinte minden ágazatban néhány, egyértelmű kormányzati kötődéssel rendelkező cég vált rendszeres kedvezményezetté a közbeszerzésekben és állami megbízásokban. A miniszterelnök által létrehozott Elszámoltatási és Korrupció-ellenes Kormánybiztosság azonban nem vizsgálta sem a jelenlegi sem az 1998-2002 közötti Fidesz-kormány korrupcióval kapcsolatos ügyeit, annak ellenére, hogy erre a kormányhatározat alapján lehetősége lett volna.
A K-Monitor szerint korrupciós szempontból a ciklus hátralevő időszakának legfőbb kérdése, hogy milyen mértékben fokozódik a kormánypárti hatalomkoncentráció, illetve lesz-e kézzelfogható eredménye a kormány által meghirdetett korrupcióellenes intézkedéseknek.
A teljes anyagot az alábbi linken érheti el.
