Megújítjuk a sajtóadatbázist. Mondd el, milyennek szeretnéd!
language

Magyar pavilon a milánói világkiállításon

Magyar pavilon a milánói világkiállításon

A világ egyik legnagyobb képzőművészeti és építészeti rendezvényének magyar helyszíne, az Életkert fantázianevű, sámándobszerű pavilon nem csak az építész szakma ellenkezését váltotta ki. A milánói világkiállításra a kormány a pavilon építésére szánt 2,3 milliárd forinton felül közel 2 milliárd forintot szavazott meg a programokra, majd ezt egy további 900 milliós pótköltségvetéssel is kiegészítette. Szőcs Gézát, aki miniszterelnöki főtanácsadóként és kormánybiztosként vezette a világkiállítási megjelenésünket, többen azzal vádolták: nem tud elszámolni a több, mint 5 milliárdos költségvetéssel.

A magyar pavilonra kiírt pályázaton a végül megvalósuló, másodikként befutott tervet Szőcs Géza kormánybiztos döntése értelmében helyezték a pályázat győztese elé. Szűk egy hónappal az expó megnyitója előtt az épület vezető tervezői elhatárolódtak a projekttől, ami alaposan csökkentett tartalommal valósult meg. Az Index 2015.08.24-i cikke a kísérőprogramokkal kapcsolatos, esetleges visszaélésekre is felhívta a figyelmet. A Focus Media Center Kft. a „2015. évi Milánói Világkiállításra a lombard–magyar, illetve a milánói–magyar kapcsolatokról szóló 16 darab filmalkotás elkészítése” kapott 59 630 000 forintot, ám az alkotások nem kerültek bemutatásra az expón. Hasonló volt a helyzet a B.O.A. Kft.-től 8 millió forintért rendelt "multimédiás élményutakkal". Az EMMI által nyilvánosságra hozott kifizetések között továbbá kétszer is szerepel Fellegi Tamás cége, az Euroatlantic Solutions, amely „honlap tervezést és kivitelezést” és „tartalommenedzsmentet” is végzett, először 24 millió forintért, majd hasonló tartalommal újabb 790 millióért. A milánói expó ügyében hűtlen kezelés gyanújával az Együtt és a DK is feljelentést tett.

A kormányzat tervei közt az szerepel, hogy a sámándobot Karcagra szállítva ott állítja fel, ám az erre megbízott Kárpátok-Alpok Zrt. 2017 februárjáig még egyetlen szerződést sem kötött ezzel kapcsolatban. A cég felügyelőbizottságában helyet kapott Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő is.

A világkiállítás után bejelentették az épület Magyarországra hozatalát. Ezt eleinte az olasz építőcég akadályozta arra hivatkozva, hogy a magyar állam nem fizette ki őket. A kormány döntése alapján 2016-ban rögzítették, hogy a bontásáról és újraépítéséről a Kárpátok-Alpok Zrt.-nek és Karcag önkormányzatának kell megállapodást kötnie. Erre az utólagos hasznosításra korábban biztosított 1,1 milliárd forinton felül újabb egymilliárd forintot különítettek el. 2017 februárjáig azonban még egyetlen szerződést sem kötöttek meg ezzel kapcsolatban. Fazekas Sándor, Karcag és térsége országgyűlési képviselője 2017-ben azt nyilatkozta, hogy várhatóan 2018-ban kezdődhet meg az építkezés. Az MNV 2016-os jelentéséből kiderült: a projektcég jegyzett tőkéjéből 1 milliárdot már leírtak.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.