Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language
167.000.000.000 Ft

Négyes metró

Négyes metró

A negyedik budapesti metróvonal ötlete még a 70-es években született meg, ám a 1996-ban elkészült el a megvalósíthatósági tanulmány után csak 2003-ban írták alá a kivitelezési szerződést. Közlekedési szakértők a beruházás elejétől kezdve azt hangoztatták, hogy arra ilyen formában nincs szükség, mert a végül elkészült 7,4 kilométeres első szakasz túl rövid, nem megfelelő a belvárosba tartó autósoknak, tíz megállója közül pedig több is olyan helyen található, amelyek gyalog vagy más BKV-járatokkal is gyorsan és könnyedén megközelíthetőek.

A beruházás mögé végül 2004-ben került büdzsé az Európai Unió támogatásának köszönhetően. A Budapest által remélt 260 milliárd forint uniós forrás elnyeréséhez azonban át kellett írni a megvalósíthatósági tanulmányt, mert az EU nem volt megelégedve az abban szereplő megtérülési mutatókkal. Emiatt a főváros 2007-ben megkurtította a terveket, hogy 18 milliárddal csökkentse az építkezés költségeit. Letettek több kiegészítő beruházásról, például a kelenföldi P+R parkoló és autópálya-csomópont, valamint a Fővám téri szökőkút megépítéséről, továbbá a Thököly út felújításáról is.

A tervek 2007-es átírásakor még 480 milliárd forintos összköltségről volt szó az első és második szakasz megvalósítására, ami közel 300 milliárddal több volt annál a 1996-os megvalósíthatósági tanulmány számításainál. Brüsszel 2009-ben bólintott rá a négyes metró első szakaszának támogatására, de a várt 260 milliárd forint helyett csak 181 milliárd forint uniós pénzt adtak az építkezésre azzal az indokkal, hogy az ötven szerződése közül tizenegyet nyílt pályázat nélkül kötött meg a főváros, így ezeknek az árát - mintegy 47 milliárd forintot - az EU nem finanszírozta.

A 2007-es tervek már fél éves csúszással és  2011. júniusi határidővel számoltak. Két évvel később, 2009-ben már azt közölte a kivitelezésért felelős DBR, hogy csak az első szakasz költségei elérik a 365,5 milliárd forintot és az átadás akár 2013-ig is húzódhat. 2011-benTarlós István, az új főpolgármester bejelentette, hogy a fővárosnak nincs pénze a második szakasz megépítésére, és az EU is jelezte, hogy nem kívánják azt támogatni. Végül 2012-ben a kormány 452,5 milliárd forintban határozta meg a Kelenföldi vasútállomástól a Keleti pályaudvarig tartó első szakasz összköltségét, amiből 180,8 milliárdot az EU, 193,7 milliárdot a magyar állam, 78 milliárdot pedig a fővárosi önkormányzat fizet.

A építésében több cég is részt vett. Az alagutakat a Bamco Konzorcium fúrta, amelynek tagjai a francia Vinci, a Strabag német, orszták és magyar leányvállalatai és a Hídépítő Zrt. voltak, az állomások építésében ezeken a cégeken kívül részt vett a Swietelsky Építő Kft. is.


 2008-ban a Heti Válasz osztrák dokumentumokra támaszkodva már arról írt, hogy a Strabag négy év alatt 13,5 milliárd forint kenőpénzt juttatott Magyarországra. Ez felvetette a korrupció és a tiltott pártfinanszírozás gyanúját, az ügyészség be is kérte a Heti Választól a lap által hivatkozott iratokat, ám 2010 szeptemberében “bizonyítottság hiányában” lezárták a nyomozást.




2011-ben a Hagyó-ügy nyomozati anyagai közül került nyilvánosságra, hogy Antal Attila volt BKV-vezérigazgató azt vallotta, hogy egy Hagyó Miklós által közvetítőnek kijelölt személy 2 milliárd forint kenőpénzt kért, mert segítettek elnyerni a cégnek a metró 40 milliárdos belsőépítészeti tenderét. A Swietelsky természetesen tagadta a vádakat, ám a cég székházában a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) házkutatást tartott 2012-ben. Szintén 2012-ben volt házkutatás a négyes metró kivitelezéséért felelős DBR Metró Projektigazgatóságnál is, ahol a BRFK már 2010-ben két ügyben nyomozott.

Ugyanebben az évben hűtlen kezelés miatti feljelentéssel zárult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata is, amely több szabálytalanságot tárt fel a négyes metróval kapcsolatban. Az ÁSZ-jelentés szerint a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzésekből, a nem teljesítményarányos kifizetésekből és a felelőtlen szerződéskötési gyakorlatból az államnak és a fővárosnak jelentős vagyoni hátránya származott.

A 2017 januárjában napvilágot látott OLAF jelentés mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében, az Európai Bizottság ezért 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot.

Az OLAF-jelentés teljes szövege. 

 

A kifogásolt szerződések:

2003
2003. 02. 02. MetroConsult Kft. 8 682 000
2003. 02. 02. MetroConsult Kft. 24 500 000
  Összesen: 33 182 000
     
2004
2004. 01. 15. Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda 295 808 550
2004. 01. 15. Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda 2 787 989
2004. 12. 02. Strabag Rt., Hídépítő Rt. 2 970 507 832
  Összesen: 3 269 104 371
     
2005
2005. 09. 13. AON Magyarország Kft. 19 345 000
2005. 09. 13. AON Magyarország Kft. 13 317 500
  Összesen: 32 662 500
     
2006
2006. 01. 23. BAMCO, VINCI, Hídépítő, Strabag 13 695 550 000
2006. 03. 01. BPV Metro 4   3 677 573 667
2006. 03. 01. BPV Metro 4 507 026 433
2006. 03. 01. SWO Metro 4  8 822 400 000
2006. 03. 01. Strabag Zrt. 7 466 934 276
2006. 03. 01 Soldata SA.- Hungeod 91 325 053
2006. 03. 01. Soldata SA.-Hungeod 28 631 130
2006. 03. 01. Soldata Sa.- Hungeod 32 104 867
2006. 03. 13 Mélyépterv-Mecekérc Soldata SA. 121 622 848
2006. 03. 29. Hídépítő Zrt. 1 166 621 915
2006. 05. 30. Alstom Transport SA. 22 905 000 000
2006. 06. 27. Eurometro Kft. 5 734 184 500
2006. 06. 27. Eurometro Kft. 172 381 100
2006. 06. 27. Eurometro Kft. 2 034 006 000
2006. 06. 27. Eurometro Kft. 37 463 900
2006. 06. 27. Eurometro Kft. 720 216 000
2006. 06. 27. Eurometro Kft. 19 409 562
2006. 07. 03. Hídépítő Zrt. 10 118 300 000
2006. 07. 03. SWO Metro 4 9 616 900 000
2006. 07. 17. Profil Kft. 49 000 000
2006. 07. 19. CEPD Kft. 1 371 189
2006. 07. 26 Siemens M4 Bp. 29 775 991 588
2006. 07. 26 Siemens M4 Bp. 1 202 413 972
2006. 09. 18. Tetthely Kft. 21 500 000
2006. 09. 21. SWO Metro 4 6 510 000 000
2006. 09. 21. BPV Metro 4 5 937 000 000
2006. 09. 21. BPV Metro 4 3 296 238 182
2006. 12. 27. Hídépítő Zrt. 13 490 000 000
2006. 12. 27. Hídépítő Zrt. 300 900 000
  Összesen: 147 552 066 182
     
2007
2007. 03. 14. Tetthely Kft. 781 786 021
2007. 07. 01. Öko-Fitt Kft. 2 540 000
2007. 07. 12. AAM Zrt. 49 000 000
2007. 08. 01. AAM Zrt. 7 994 000
2007. 08. 03. Főmterv-Unitef 25 960 000
2007. 08. 10. SwO Metro-4 994 800 000
2007. 08. 10. SwO Metro-4 224 000 000
2007. 09. 28. MultiContact Kft. 8 550 000
2007. 10. 19. MultiContact Kft. 5 880 000
2007. 11. 12. Varga Dóra Ügyvédi Iroda 2 400 000
2007. 11. 20. AAM Zrt. 49 500 000
2007. 11. 26. Swietelsky Magyarország Kft. 9 895 148 738
2007. 11. 26. Swietelsky Magyarország Kft. 998 101 263
2007. 11. ÖKO-FITT Kft. 800 000
2007. 12. 28. ÖKO-FITT Kft. 10 350 000
  Összesen: 13 056 810 022
     
2008
2008. 01. 15. Profil Kft. 49 000 000
2008. 01. 21. Metró Közlekedésfejlesztési, Beruházási és Mérnöki Szolgáltató Kft. 100 000
2008. 04. 01. MetroConsult Kft. 9 960 000
2008. 05. 01. MetroConsult Kft. 30 436 000
2008. 06. 01. Univ-Plus Bt. 8 000 000
2008. 08. 01. Consulgal Hungaria Kft. 1 150 000
2008. 08. 01. Egis Rail 6 131 475
2008. 08. 11. Mélyépterv Kft. 1 150 000
2008. 08. 30. MATRICS Consult Ltd. 2 353 190
2008. 09. 01. BLAN Bt. 17 600 000
2008. 10. 29. Tóth T. D. Földvállalkozói és Mérnökiroda Kft. 673 000 000
2008. 10. 29. Tóth T. D. 49 520 000
2008. 10. 29. Siemens M4 Bp. 751 608 412
  Összesen: 1 600 009 077
     
2009
2009. 02. 02. Profil Kft. 5 630 000
2009. 02. 09. Fomterv Zrt. 4 080 000
2009. 02. 19. Transmann Kft. 25 000 000
2009. 03. 09. Deloitte Zrt. 4 000 000
2009. 03. 20. MATRICS Consult Ltd. 12 221 850
2009. 05. 14. MATRICS Consult Ltd. 90 750 000
2009. 05. 14. MetroConsult Kft. 459 121 397
2009. 05. 14. MATRICS Consult Ltd. 561 375 000
2009. 05. 14. MATRICS Consult Ltd. 65 875 000
  Összesen: 1 228 053 247
     
2010 után
2013 BKK-Közút Zrt. 121 001 110
2013 BKK-Közút Zrt. 11 925 824
  Összesen: 132 926 934


OLAF által kifogásolt metrószerződések összesen:  166 904 814 333 forint. (forrás)