1989-ben alapították, kezdetben a Magyar Rádió azonos nevű, heti rendszerességgel jelentkező műsorainak átiratait közölte. Csütörtökönként jelenik meg, baloldali, liberális irányvonalat képvisel, alapító főszerkesztője Mester Ákos volt, aki a Magyar Rádió műsorait szerkesztette. A lap kiadója a Neuman Péter által vezetett Telegráf Kft., melynek 2015-ben az összetett tulajdonosi hátterű Brit Média Befektetési Kft. vált a többségi tulajdonossá, mely cégnek tulajdonjoga van a Klubrádióban is. 2016-ban a felvetődtek a hírek, miszerint a tulajdonosi átfedés miatt közös online szerekesztőséget hoznak létre a rádióval. Ugyanez év április 1-én új főszerkesztőt neveztek ki, Tóth Ákos személyében. A 2000-es évek elején produkált 35 ezres pédányszám eladáshoz képest napjainkra nagymértékben visszaesett az értékesített lapok száma, átlagosan valamivel több, mint 10 ezer darabot adnak el belőle.
2014-ben hozta létre a kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), aminek elsődleges feladata és célkitűzése, hogy összehangolja és ellenőrizze a kormányzat reklámokkal és PR kommunikációval kapcsolatos közbeszerzéseit az egységes és szabályozott célkitűzések alapján. A cél a kommunikációs kiadások ésszerűsítése és hatékonyabb felügyelete. Kezdetben Lázár János vezette Miniszterelnökségirányította a területet, majd 2015 októberétől Rogán Antal miniszteri posztot kapott és az általa irányított, frissen létrehozott Miniszterelnöki Kabinetiroda vette át a legfőbb kommunikációs feladatokat.
2015-ben Orbán Viktor és Simicska Lajos konfliktusának nyomán teljes átalakuláson ment keresztül a kormányzati kommunikációs források elosztása. 2015-től kezdve a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó NKOH gigatendereket ír ki a kommunikációs keretmegállapodásokra. Ezeknek a keretmegállapodásoknak az (általában három) győztese lesz jogosult a meglévő források lehívására. Az új rendszerben már nincs nyílt verseny az állami médiaköltések piacán, csak három kijelölt cég és társaik vállalhatnak kommunikációs és PR-munkát a kormány hivatalai és cégei részére.
2015-ben az első kiírt keretösszeg 25 milliárd forint volt és három nyertest hirdettek. A Trinity Communications-t, mely Kuna Tibor-hoz kötődik, a HG 360 reklámügynökséget, mely Csetényi Csaba tulajdonában van és a harmadik győztes pedig az amerikai székhelyű, GroupM tagja a Mindshare lett. A második keretmegállapodást szintén Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégei nyerték, azonban feltűnt egy új szereplő is a Balásy Gyulához köthető New Land Media Kft. is. Balásy Gyula cége 2017-től kezdve a legnagyobb győztesévé válik a kommunikációs közbeszerzéseknek. Csetényi Csaba és Kuna Tibor az évek során folyamatosan visszaszorul a forrásoktól és 2018-ra már csak a rendelkezésre álló összeg alig 20%-át tudták megszerezni. 2018 júniusában pedig a NKOH véglegesen szerződést bontott Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeivel, ezzel pedig Balásy Gyula vált a kommunikációs közbeszerzések egyedüli győztesévé. 2018 óta monopolhelyzetben van az állami kommunikációs piacon Balásy Gyula két cége (a New Land Media és a Lounge Design). 2016 és 2021 között az állami kommunikációt is bonyolító két cég 36 milliárdos haszonra tett szert, ebből osztalékként Balásy összesen 22,5 milliárdot vett ki.
A kommunikációs és PR-munkákat érintő keretösszeg az évek során folyamatosan növekedett és 2017-ben a kormány törölte a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló rendeletből az átláthatósági kötelezettségekkel járó szankciókat és egy új kategóriát is létrehoztak a "kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs feladatokra”, mely elnevezés alatt futnak később a kék plakátos kampányok. Míg 2015-ben 25 milliárd volt a kommunikációra szánt keretösszeg, addig ez 2018-ban már 50 milliárdra növekedett és 2021-ben már elérte az 54 milliárdot is. Az NKOH által kiírt közbeszerzések legnagyobb tétele a kék plakátos kampányok. Ezek legyártására, kihelyezésére és a kampányokat népszerűsítő újsághirdetésekre, illetve a Youtube-on és Facebookon megjelenő hirdetésekre a kormány 2016 és 2022 között összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el.
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
2014-ben hozta létre a kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), aminek elsődleges feladata és célkitűzése, hogy összehangolja és ellenőrizze a kormányzat reklámokkal és PR kommunikációval kapcsolatos közbeszerzéseit az egységes és szabályozott célkitűzések alapján. A cél a kommunikációs kiadások ésszerűsítése és hatékonyabb felügyelete. Kezdetben Lázár János vezette Miniszterelnökségirányította a területet, majd 2015 októberétől Rogán Antal miniszteri posztot kapott és az általa irányított, frissen létrehozott Miniszterelnöki Kabinetiroda vette át a legfőbb kommunikációs feladatokat.
2015-ben Orbán Viktor és Simicska Lajos konfliktusának nyomán teljes átalakuláson ment keresztül a kormányzati kommunikációs források elosztása. 2015-től kezdve a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó NKOH gigatendereket ír ki a kommunikációs keretmegállapodásokra. Ezeknek a keretmegállapodásoknak az (általában három) győztese lesz jogosult a meglévő források lehívására. Az új rendszerben már nincs nyílt verseny az állami médiaköltések piacán, csak három kijelölt cég és társaik vállalhatnak kommunikációs és PR-munkát a kormány hivatalai és cégei részére.
2015-ben az első kiírt keretösszeg 25 milliárd forint volt és három nyertest hirdettek. A Trinity Communications-t, mely Kuna Tibor-hoz kötődik, a HG 360 reklámügynökséget, mely Csetényi Csaba tulajdonában van és a harmadik győztes pedig az amerikai székhelyű, GroupM tagja a Mindshare lett. A második keretmegállapodást szintén Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégei nyerték, azonban feltűnt egy új szereplő is a Balásy Gyulához köthető New Land Media Kft. is. Balásy Gyula cége 2017-től kezdve a legnagyobb győztesévé válik a kommunikációs közbeszerzéseknek. Csetényi Csaba és Kuna Tibor az évek során folyamatosan visszaszorul a forrásoktól és 2018-ra már csak a rendelkezésre álló összeg alig 20%-át tudták megszerezni. 2018 júniusában pedig a NKOH véglegesen szerződést bontott Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeivel, ezzel pedig Balásy Gyula vált a kommunikációs közbeszerzések egyedüli győztesévé. 2018 óta monopolhelyzetben van az állami kommunikációs piacon Balásy Gyula két cége (a New Land Media és a Lounge Design). 2016 és 2021 között az állami kommunikációt is bonyolító két cég 36 milliárdos haszonra tett szert, ebből osztalékként Balásy összesen 22,5 milliárdot vett ki.
A kommunikációs és PR-munkákat érintő keretösszeg az évek során folyamatosan növekedett és 2017-ben a kormány törölte a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló rendeletből az átláthatósági kötelezettségekkel járó szankciókat és egy új kategóriát is létrehoztak a "kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs feladatokra”, mely elnevezés alatt futnak később a kék plakátos kampányok. Míg 2015-ben 25 milliárd volt a kommunikációra szánt keretösszeg, addig ez 2018-ban már 50 milliárdra növekedett és 2021-ben már elérte az 54 milliárdot is. Az NKOH által kiírt közbeszerzések legnagyobb tétele a kék plakátos kampányok. Ezek legyártására, kihelyezésére és a kampányokat népszerűsítő újsághirdetésekre, illetve a Youtube-on és Facebookon megjelenő hirdetésekre a kormány 2016 és 2022 között összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el.
Mindössze egy forintról szóló kommunikációs közbeszerzési pályázatot írt ki a Rogán Antal kabinetminiszter alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (Nkoh) – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből.
